Nakahara Chūya Ártatlan dal    Ha belegondolok, nagy utat tettem meg. Az az este, a tizenkettedik télen… Fönn az öböl egén visszhangzó gőzsíp párája most vajon hol, merre lehet?   Megbújt a Hold a felhők fodra között De ahogy a gőzsíp hangja a fülembe…

雨打ず 我が家の窓を たたく音 悲しく響く…

Taira no Kanemori eme versét egy költő-versenyen írta. A 41-es mű szerzőjével, Mibu no Tadamival szállt ringbe. Annyira jól sikerült, hogy az ítész nem nagyon tudott dönteni. A császár elé járultak, aki Kanemori versét mormogta, így erre esett a választás, költőnk pedig…

Sangi Hitoshi, a vers szerzője a Minamoto családhoz tartozott. Számos posztot birtokolt, ám mint költő, annyira nem volt ismert. Fujiwara no Teika mégis beválogatta a gyűjteménybe ezt a költeményt, és ha kicsit a mélyére ásunk, rögtön meg is látjuk az okát.  Szedjük hát egy…

A vers szerzője, Ukon a Fujiwara klán tagja volt. Nagyjából 30 évig tevékenykedett aktívan, mint költő, s ezalatt számos úriemberrel váltott verseket (és minden bizonnyal csókokat is). Állítólag ezt a verset  Fujiwara no Atsutadának , a 43-as vers írójának küldte. Az…

A vers költője, Fun’ya no Asayasuról nem tudunk sok mindent, de annyit mindenképpen meg kell említeni róla, hogy a 22-es verset jegyző Fun’ya no Yassuhide volt az apja. Maga a vers egy gyönyörő őszi látképet tár elénk. Képzeljünk el egy rétet. Ősz van, a bágyadt napsugarak…

A vers Ki no Tsurayuki tollából származik, aki a Kokin Waka Shuu főszerkesztője volt, a 33-as vers költőjének, Ki no Tomonorinak unokatestvére, a Tosa Nikki írója.  Ez a történet állítólag akkor esett meg, amikor elzarándokolt a Narában található Hase templomba. Megszállt egy…

A Heian-korban még nem volt olyan hosszú az emberek átlagéletkora, mint most. Ha valaki elmúlt 40 éves, már úgy tekintettek rá, mint meglett emberre, tízévente pedig megünnepelték, hogy ennyire hosszú élettel ajándékozták meg az égiek. Fujiwara no Okikaze azonban szemmel…

Ki no Tomonori (a Kokin Wakashū egyik szerkesztője) verse a következő a sorban, mely egy lágy fényben úszó tavaszi napról szól. Gondolhatnánk elsőre, de inkább az elmúlásról. A japán versekben a cseresznyevirág a tavasz évszakszava, ugyanakkor az elmúlásra is utal, hiszen ahogy…

A vers írója, Harumichi no Tsuraki nem volt egy különösebben elismert, híres költő. Mindössze öt fennmaradt verséről tudunk, Fujiwara no Teika figyelmét azonban valahogy mégis megragadta ez a vers, és beválogatta a Hyakunin Isshuba. Egy őszi képet látunk (a momiji az ősz…