Mivel a minap megkaptam egyik kommentemre, hogy azért kellenek a fillippínók Magyarországra, mert a magyarok nem olyan szorgalmasak (aka lusták), ezért szeretném körbejárni ebben a posztban ezt az általánosítást és saját példámból megmutatni, hogy milyen egy lusta magyar, aztán mindenki eldöntheti,…

Még talán ezt a blogot sem kell temetni, a facebook oldalunk is mocorog, de időközben elindítottam egy angol blogot is, ahol a japán nyelvvel és kultúrával fogok foglalkozni. Ezt a blogot itt találjátok: therakoyastudies.wordpress.com Ami a Hereföldet illeti, ezerrel (vagyis amennyire időm engedi)…

2015. szeptemberében kezdtem meg életem első rebootját az Egyesült Királyságban és így az ötödik év fordulójához egyre csak közeledve egyre inkább érzem a késztetést, hogy egy kicsit újra összefoglaljam a tapasztaltakat, hiszen részint nekem is szép lesz majd visszaemlékezni később egy ilyen posztot…

Szóval a minap, álmomban egy kis falu közösségi házábn voltam és magyarázkodtam, több soron bocsánatot kértem valami miatt a többnyire idősebb, nyugdíjas hallgatóság előtt. Még talán soha nem történt velem olyan, hogy más testében vagyok álmomban, de az álom végén ledöbbentem, mivel kiderült, hogy…

Bár volt egy kisebb szünet, mostanában újra komolyabban tolom a Pokemon Go-t. Ennek köszönhetően a hetekben megszereztem az első legendás, majd mitikus lényemet. Ezt a Niantic megjutalmazva küldött nekem egy meghívót egy exkluzív raidre, ami ma volt egy Hyde park melletti kisebb parkban. Úgy…

Előbb Skypoltam családdal. A nagyanyám üdvözli az új Orbán-kormányt. Elmondása szerint Orbán egy jó ember, hisz küldött neki pénzt és távol tartja a terroristákat az országtól. Reméli tehát, hogy még sokáig ő marad a miniszterelnök. Ezzel szemben manapság a fiataloknak semmi sem elég, mindig többet…

Ó, hányszor gondoltam, hogy na majd most, na majd most, most aztán lesz újabb poszt. Aztán hányszor de hányszor nem lett mégsem. De itt vagyok, visszatértem.  Hogy mi is történt az elmúlt hónapokban, ameddig hallgatásba burkolóztam? Szedjük pontokba az egyszerűség kedvéért: Dolgoztam a hetente…

Mivel sok londoni magyar történetét olvastam el, mielőtt én is leléceltem volna otthonról és ezekben a történetekben sok hasznos dolgot találtam, elmesélem én is a saját történetemet, hátha valaki segítségére leszek vele.

Jó rég volt már Gondolathúsok, de el kell hinnetek, jó okom volt rá. A totorós poszt másnapján egyszer csak megjelent előttem  Pataki Attila, és közölte, hogy most azonnal  vele  kell mennem a Titánra. Láttam a szemén,hogy nem viccel,és ha ellenkezek,még mulatós dalokba…

Ha azt hittem, hogy majd el fog tartani jó néhány hónapig, hogy olyan elfoglalttá tegyem magam, mint amilyen otthon voltam, tévedtem. Három meg egy fél hónap telt el, és már többször elmélkedtem azon, hogy vajh’ miért is nem 48 óra egy nap. Bár semmi kétségem afelől, hogy ha…