Tada no Mibune korának elismert költője volt, egyike a Kokin Wakashū szerkesztőinek. Ahogy már említettem, a korban az volt a szokás, hogy a férfiak jártak a hölgyekhez, majd hajnal hasadtával távoztak is. Gondoljunk csak a 21-es versre, bár ott csak vár és vár a szegény…

Egy rendkívül egyszerű képet fest elénk Ōshikōchi no Mitsune, aki az egyike volt a  Kokin Wakashū szerkesztőinek, saját költeményekből pedig 193-at hagyott az utókorra. Ősz van, korareggel, a fehér krizantémokra pedig szintén fehér zúzmara telepedett. Olyannyira fehér minden,…

A Heian korban Yamazato-nak nevezték az olyan, fővárostól félreeső helyeket, min pl. a 8.  versben szereplő Ujiyama, vagy Sagano. Akkoriban a nemesség körében dívott a szokás, hogy valamilyen félreeső helyen „nyaralót” tartsanak fönn, s ide húzódjanak el, ha már elegük van a…

A költő, chūnagon Kanesuke nem másnak a dédipapája, mint a méltán híres Murasaki Shikibunak, aki a Genji Monogatarit írta, valamint jelen gyűjtemébyne is képviselteti magát (57-es vers). A vers témája a szerelem, melyet egy olyan illető iránt érez, akit még nem is látott. A…

Fujiwara no Tadahira állítólag akkor írta, amikor Uda császár társaságában az Ogura-hegy környékén kirándult. Ez a hegy régóta híres a momijikről, melyek ősszel szép pirosas színbe váltanak. A nemesség körében nagy népszerűségnek örvendett, szívesen jártak oda…

Már megint azok az alattomos szójátékok, de mennyi. No vegyük sorra, mivel dobál meg minket Fujiwara no Sadakata. Van egyszer az 逢坂山 (afusaka yama), melyben az 逢う (au, találkozni) szó van benne. A sanekazura egy csápos növény, a szó „ne” hangja pedig a 寝る (neru, alvás)…

Sugawara no Michizane korának neves tudósa volt, ám rosszakarói, élükön Fujiwara no Tokihiréval elérték, hogy a Kyūshū szigetén lévő Dazaifuba száműzzék. A kegyvesztett költő itt lelte halálát,azonban ezt követően a fővárost földrengés, vihar, és egyéb…

 A 23-as vers Ooe no Chisato tollából született. Rokoni szálak fűzik a 16-os és 17-es versek költőihez, s egész családja járatos volt a kínai tudományokban és irodalomban. Ezt mutatja az is, hogy ezt az őszi búsulót is a kínai Bai Yuji versén alapulva írta. Ez akkoriban bevett…

A 22. vers Fun’ya no Yasuhide alkotása. Több szójátékot egybeolvasztott, emígyen: Van a japánoknak egy szava, arashi. Ez jelent vihart (嵐)、valamint vandalizmust, rongálást (荒らし). (A második manapság internetes troll-t is jelent, de ezzel valószínűleg Fun’ya no Yasuhide…

A verset Sosen Hōshi  szerezte, a 12-es vers költőjének, Henjōnak a fia, a 36 költőóriás egyike. Ezt a verset női szerepbe helyezkedve írta. Nem, ne gondoljon semmi rosszra senki, ez bevett szokás volt akkoriban, mint ahogy láthattunk már hasonlóan megírt verset itt is. A magányos…