Fujiwara no Tadahira állítólag akkor írta, amikor Uda császár társaságában az Ogura-hegy környékén kirándult. Ez a hegy régóta híres a momijikről, melyek ősszel szép pirosas színbe váltanak. A nemesség körében nagy népszerűségnek örvendett, szívesen jártak oda gyönyörködni az őszi falevelekben. Így tett Uda császár is, aki a lélegzetelállító látványt fiával is szerette volna megosztani, ezért versben kérte (Tadahira által) a momijiket, hogy ugyan legyenek már szívesek, és méltóztassanak ugyanilyen állapotban maradni addig, ameddig visszatért fiával együtt.
A Budapest-verzióról
Túlbuzgó anyuka lestoppolja gyermekét, hogy ha már egyszer végre normális pofát vágott, fényképezzék le, így láthatja majd az épp jelen nem lévő apuka is.
Források:
https://100poets.wordpress.com/?s=number+26
http://en.wikipedia.org/wiki/Fujiwara_no_Tadahira
