A vers Ki no Tsurayuki tollából származik, aki a Kokin Waka Shuu főszerkesztője volt, a 33-as vers költőjének, Ki no Tomonorinak unokatestvére, a Tosa Nikki írója.  Ez a történet állítólag akkor esett meg, amikor elzarándokolt a Narában található Hase templomba. Megszállt egy…

A Heian-korban még nem volt olyan hosszú az emberek átlagéletkora, mint most. Ha valaki elmúlt 40 éves, már úgy tekintettek rá, mint meglett emberre, tízévente pedig megünnepelték, hogy ennyire hosszú élettel ajándékozták meg az égiek. Fujiwara no Okikaze azonban szemmel…

Ki no Tomonori (a Kokin Wakashū egyik szerkesztője) verse a következő a sorban, mely egy lágy fényben úszó tavaszi napról szól. Gondolhatnánk elsőre, de inkább az elmúlásról. A japán versekben a cseresznyevirág a tavasz évszakszava, ugyanakkor az elmúlásra is utal, hiszen ahogy…

A vers írója, Harumichi no Tsuraki nem volt egy különösebben elismert, híres költő. Mindössze öt fennmaradt verséről tudunk, Fujiwara no Teika figyelmét azonban valahogy mégis megragadta ez a vers, és beválogatta a Hyakunin Isshuba. Egy őszi képet látunk (a momiji az ősz…

A vers szerzője, Sakanoue no Korenori állítólag egyszer ellátogatott a narai Yoshino faluba, mely híres volt a gyönyörű téli havas tájáról, és a tavaszi cseresznyevirágzásról. Költőnk valószínűleg pont emiatt tévedt arra, s ahogy a fogadóból hajnalban kitekintett, egy…

Tada no Mibune korának elismert költője volt, egyike a Kokin Wakashū szerkesztőinek. Ahogy már említettem, a korban az volt a szokás, hogy a férfiak jártak a hölgyekhez, majd hajnal hasadtával távoztak is. Gondoljunk csak a 21-es versre, bár ott csak vár és vár a szegény…

Egy rendkívül egyszerű képet fest elénk Ōshikōchi no Mitsune, aki az egyike volt a  Kokin Wakashū szerkesztőinek, saját költeményekből pedig 193-at hagyott az utókorra. Ősz van, korareggel, a fehér krizantémokra pedig szintén fehér zúzmara telepedett. Olyannyira fehér minden,…

A Heian korban Yamazato-nak nevezték az olyan, fővárostól félreeső helyeket, min pl. a 8.  versben szereplő Ujiyama, vagy Sagano. Akkoriban a nemesség körében dívott a szokás, hogy valamilyen félreeső helyen „nyaralót” tartsanak fönn, s ide húzódjanak el, ha már elegük van a…

A költő, chūnagon Kanesuke nem másnak a dédipapája, mint a méltán híres Murasaki Shikibunak, aki a Genji Monogatarit írta, valamint jelen gyűjtemébyne is képviselteti magát (57-es vers). A vers témája a szerelem, melyet egy olyan illető iránt érez, akit még nem is látott. A…