A japán "wo・を" partikula egy igen fura szerzet, amely szerepét egyszerre könnyű és nehéz is megérteni. Könnyű, mert azt mondjuk rá, hogy bizonyos esetekben ez a tárgyrag és eszerint is használjuk. Könnyen rendezhető magunkban az a szabálya is, hogy egy mondatban csak egy "wo" szerepelhet. Aztán kicsit nehezedik a dolgunk, amikor bejön a műveltető, szenvedő szerkezet, de talán a "wo" itt betöltött szerepe is könnyen magunkévá tehető.
Ami kicsit fura és talán a nyelvórákon (nyelvkönyvekben) sincs megfelelően átadva, csupán egy kis apróság. Igazából nélküle is meglehetnénk (ha bemagoljuk a dolgot), de álljon itt egy kis magyarázat, ami után örökre megjegyzed, hogy miért így kell használni a "wo" partikulát ahogy, amikor "kiindulási hely" és "irányadás" értelmében nézzük.
A kulcs, hogy ha egy szűkebb térből egy tágasabb térbe indulunk/jutunk, akkor használjuk a "wo"-t. Persze így használjuk a "kara"-t is, de ez csak közvetlenül a hely (épület, szoba) elhagyását jelzi.
Gakkou wo yasunde, uchi ni imashita (学校を休んで、家にいました。). Azaz hiányzik az iskolából (mert pl. megbetegedett), Itt a "wo" szintén a távollétet jelzi. Szintén, Daigaku wo sotsugyōsuru (大学を卒業する。), azaz "végezni az egyetemen" is "wo" partikulás, mert ezután kijutunk az életbe (de jöhetett volna ide példának a "kōkou wo sotsgyousuru" is (érettségiztünk és jöhet az ÉLET, vagy akármi).
Mondhatjuk azt is, hogy Jugyō ga owattara, daigaku kara demasu (授業が終わったら、大学から出ます), de ekkor csupán azt jelezzük, hogy elhagytunk egy helyet (innen tehát kimarad a másik térbe való kijutás).
A szűkebb térből egy tágasabb térbe való mozgás lehet például egy repülőgép felszállása is. Ezért: Hikouki wa sanji ni kūkō wo shuppatsushimasu (飛行機は三時に空港を出発します).
Az "wo" ezeken kívül persze jelezhet még sok könnyebben átlátható dolgot is, úgy mint irányt (migi wo mite kudasai, gakkou no mado wa higashi wo muite imasu.), okot, indokot (okaasan wa akira kun no gōkaku wo yorokobimashita), tárgyas összetételeket (benkyō wo shimasu), de ezek is talán könnyebben beláthatók.
Fontos még megjegyezni, hogy ha CÉLIRÁNYOS mozgás helyét akarjuk meghatározni, akkor szintén "wo"-t használunk, ha csak MEGHATÁROZATLAN IRÁNYÚ mozgás helyét akarjuk meghatározni arra a "de" partikula használatos. Pl., kawa wo oyogimasu (átússza/végigússza a folyót), kawa de oyogimasu (a folyóban úszik ide, oda).
