Az ősz beköszöntével Magyarország (és a Nyugat) feléled izzasztó nyári álmából és újra beindul az érdemi élet. Az uborkaszezont túlélő médiumok végre eldörrenthetik nagyágyúikat, az Országgyűlés és a mindenféle bíróságok is folytatják a törvénykezést, lezajlanak a szüretek és együtt járunk boldog haláltáncot a természet elmúlásán.
Ez az időszak – bár tényleg arról szól, hogy egy ciklus lassan véget ér, a természet hibernálja magát télire – mégis a frissességet hozza a magyar embernek. Könnyebben megy a józanodás hajnalban a harmatos padokon és a hányás szagát is messzebb viszi az őszi szellő. Szeptember elsejével a fiatalabbak és az öregebbek is újra kirajzanak az otthonaikból. Előbbiek azért, mert muszáj, ugyanis elkezdődik az ingázás az iskola és a jó meleg ágyikó között, utóbbiak meg azért, hogy a fiatalabbaknak a reggeli járatokon ne maradjon ülőhely. A magyar fiatalok eleinte még viszonylag türelmesek és hellyel kínálják a magassarkúban totyogó fájós lábú, de szétsminkelt dohos néniket, azonban ez sem tarthat örökké (ahogyan az okostelefonjuk töltöttsége sem) és elindul a generációk közötti csipkelődés, melynek az idő a legnagyobb fegyvere és mind tudjuk ki lesz a nyertes. Megszűnik tehát a dolgozó réteg tiszavirág idejű nyugalma és elindul az ingerteli nyüzsgés országszerte.
A kereskedelmi tévék is újra elkezdenek teljes gőzzel működni, még ha ez a teljes gőz mostanában a vízforralókancsó által visítva kiadott gőzéhez fogható is. Bizony még mindig nagy a gazdasági recesszió és a tévék sem engedhetik meg maguknak a pénzes produkciókat, csupán csak akkor, ha kormányközeli adókról van szó. A szuperprodukciók azonban sokakat amúgy sem tudnak a fotölybe szegezni, hiszen sokkal izgalmasabb programok várják az ország népét annál, mint hogy kiderüljön ki fogja tovább irányítani a Berényi Kft., vagy, hogy ki igazol át legközelebb a konkurenciától és lesz Csillagkút legújabb lakója. Az ősz ugyanis a tüntetésekről, sztrájkokról és a sztrájkok miatti tüntetésekről szól. Persze ezek sem az igaziak már mostanában, hiszen amióta a jobbos futballszurkolók által kemény munkával betanult "Gyurcsány takarodj!" szlogen már nem aktuális, a másik oldal szurkolói meg túl öregek a komolyabb tüntetésekhez....vagy inkább így: "tüntetésekhez", az egész forrongó őszből egy Kerényi-Alföldi féle szalonnasütés lett, itt-ott megszórva egy kevés buzizással, hazaárulózással, megbolondítva egy kávéskanál zsidózással, trafikosan tálalva.
Ősszel a magyar ember elteszi a nyári ruhákat és előkerülnek a szekrényből a rég nem látott vastag pulóverek és egyéb, a talaj menti fagyok beköszöntével is melegséget adó ruhadarabok. Persze itt is vannak kivételek, hiszen az utak szélén a lányok sokáig megtartják még ilyenkor is a nyári szerelésüket extra borravaló reményében, a nagymamák meg el sem rakták a téli holmikat, mert hát nyáron is voltak hidegfrontok, amik derékra támadtak. Bár a nap sokat süt ilyenkor is, de ereje gyengül és ez a gyengülés megkönnyíti a depresszió fellegeinek az eluralkodását az egész országon. Attól mondjuk kevés magyar fél ebben az időszakban, hogy öngyilkos lesz, tudniillik a legtöbb sikeres öngyilkosság hazánkban nyáron kerül megrendezésre (Ugye? Uborkaszezon? Nincs mit nézni a tévében? Nyár eleji elbocsájtások? Sok szúnyog? Ugye?).
Ősszel a magyar ember lelkiismeretesen összegyűjti az elhullott faleveleket, hogy aztán elégesse azokat. Ebben az időszakban éget boldog s boldogtalan és az egész ország nyeli azt a jóságos pernyét, ami föntről hull alá. A magyar ember ugyanis hisz Orbán Viktorban, a Fröccsben, Kálmán Olgában, a Danone Activia "-30% cukor" feliratában, de nem hisz a komposztálásban. Talán ez így is van rendjén.
A magyar őszben azért van nagyon sok kellemes, szívmelengető dolog is, de azok részletes ismertetései nem segítik az olvasottság további növelését a blogon. Azért álljon itt pár közülük címszavakban: számos őszi mulatság, fesztiválok, betakarítási-ünnepek, az eredményes munkához kellemes hőmérséklet, dohányboltok előtt összekucorodva ázó kiskutyák és kisgyerekek, szezonális finom ételek, amelyek túlfogyasztása esetén is ápolja és eltakarja lerakódott hurkácskáinkat a réteges öltözetünk. Ezek és ezeken túl is még sok-sok minden hirdeti a magyar őszt, azt, hogy mi is tudunk ám élni, akarunk is élni és egyszer még kijutunk a foci vb-re is!
Magyar népi szokások 2.rész (A szavazás)
Magyar népi szokások 3.rész (A szülés)
Magyar népi szokások 4.rész (A futball)