Hát igen, Japánban is létezik ez a hónap és ugyanakkor kezdődik, mint nálunk. Szóval senkit ne tévesszen meg, hogy a bemutatása csaknem februárra halasztódott. Most jutott rá idő, van ez így...

Az év első napja a japánok számára is egy igen fontos nap.  A bejárati kapukat, genkanokat, újévi díszbe öltöztetik. Régen kadomatsukat (bambuszszárak körbedíszítve, lásd a képen), shimekazarikat (szentélyek díszítésére használták, díszes kötelek, fonatok, ezek is kifejezetten újévre, lásd ezt is képen a kadomatsu alatt) helyeztek a kapuk elé és manapság is megmaradt ez a szokás, de le is egyszerűsödött, így az egyedi díszek helyét, átvették a boltban megvásárolt tucat díszek.

Az év első napját gantannak hívjuk. Ekkor a családok megisszák az újévi szakét, az otoso-t, elfogyasztják az újévi étkeket (ozō) és megünneplik, hogy most minden új. Vita nélkül a gyerekek járnak a legjobban, mert szüleik ilyenkor megajándékozzák őket. Toshidanát kapnak, ami ebben az esetben azt jelenti magyarul, hogy pénzes boríték. Tömegek látogatják meg ilyenkor a közeli szentélyeket, buddhista templomokat, hogy az eljövendő évre szerencséért, boldogságért imádkozzanak. Ez a hatsumōde, azaz az év első szentélylátogatása. Most jön a szokásos szöveg, hogy igen, ez a tradicionális eljárás ilyenkor, DE mostanában sokan inkább egy hotelben, onsenben, síparadicsomban, vagy külföldön töltik ezt az ünnepet. Elsején kézbesítik ki az újévi lapokat (nengasō) is. Erre a lapra egy újévi üdvözlet, az aktuális kínai csillagjegy kerül fel - idén például egy sárkány (2012 a Sárkány Éva) - és egyre gyakrabban a család képét (újszülött kisbaba képét) is rányomtatják, hozzátűzik.

Elseje, másodika és harmadika is munkaszüneti nap. Ezeken a napokon nem csak a szentélyekbe nagy a mozgolódás, hanem a házak között is. Ez a nenshimawari időszaka, amikor mindenki meglátogat mindenkit (rokon, barát, felettes, vizslatulajdonos) és ajándékokat visz neki. Régebben ez a férfiak feladata volt, amíg az asszony otthon készült a vendégek fogadására, ma ez már családostul történik...vagy nem.
Negyedikén aztán vége a habzsi-dőzsinek és újra nyitnak a hivatalok, boltok, cégek. Mindenki újra munkába áll.
Hetedikén régi hagyományt követve elkészítik a nanakusagayu-t, ami főtt rizsből és hétféle gyógynövényből áll. Ezek a növények mind a tavasz növényei. Úgy tartja a hagyomány, hogy aki ebből eszik, az egész évben egészséges marad. Hogy ne mondjátok, hogy elhallgatom a titkos összetevőket, itt van hát mind a hét: Oenanthe javanica, Capsella bursa-pastoris, Raphanus sativus var. longipinnatus, Lamium amplexicaule, Brassica rapa, Gnaphalium affine és Stellaria sp. A végeredménynek pedig így kell kinéznie:

A hónap közepén országos szumóbajnokság kezdődik Tokióban, ahol 15 napon keresztül ádáz küzdelmek folynak a legjobbnak járó címért.
Január 21. körül beköszönt a nagy hideg (daikan), az ünnepi hangulat lassan lecseng és egyre zordabbá válik az időjárás.

A tovább mögött pedig szokás szerint mindez japánul.

１月　元日
４日　御用始め
７日　七草がゆ
１５日　成人の日
２２日ころ　大寒

１月１日は「元日」といいますが、この日は日本人にとって１年の始まりを表す大切な日です。
正月には、玄関や門に正月かざりをします。昔は門松、しめかざりなどをしましたが、今ではドア一用の輪かざりなど簡単なものもあります。
元日の朝を「元旦」といって、元旦には家族そろっておとそを飲み、おぞうに、おせち料理を食べて新年を祝います。子供たちは両親からお年玉をもらいます。多くの人々は一年の幸せをお願って神社や寺院に初詣に行きます。これらは正月の伝統的な行事ですが、最近ではホテルや温泉地、スキー場、外国で正月をすごす人も多くなりました。
元日には年賀状がまとめて配達されます。年賀状には新年のあいさつといっしょうにその年のえとや家族の写真を印刷したものが多くなります。それを見るも正月の楽しみの一つです。
また元日、２日、３日の「正月三が日」は銀行、役所、ほとんどの会社、売店が休みになります。この休みに親類や知人、会社の上司などの家に年始回りをしたりします。
４日は官公庁の御用始めです。会社も、このころから年末始の休暇を終えて、仕事始めとなるところが多くなります。
７日には七草がゆを食べる習慣が古くからあります。七草がゆは春の七草を入れたおかゆです。これを食べると１年中健康ですごせると伝えられています。
中旬には大相撲初場所が東京の両国国技館である、１５日間の熱戦で優勝者が決まります。
２１日ごろが「大寒」です。松の内のはなやいだ気分も終わって、寒さがさらにきびしくなります。