Írtam már korábban Ferber Katalin egy újabb könyvéről (ITT), most essen pár szó egy régebbi művéről, ami 1998-ban a László és Társa könyvkiadó gondozásában jelent meg.

A könyv 132 oldalán elég tömören vázolja, a japán gazdasági viszonyokat régen és ma. Kitér a recesszióra és a nagy ütemű gazdasági felemelkedésre is, ami napjainkban stagnálni látszik. Válaszokat keres arra, hogy egy olyan elszigetelt gazdaság mint a japáné hogyan juthatott a világgazdaság élére. Ezekre a kérdésekre a válaszokat az államformában, oktatási rendszervben, a politikában és a japán gazdaságot éltető magán és állami cégekben keresi a világháború előtt és után.

Sajnos elég sok kérdésre nem kapunk kielégítő választ, minthogy szerintem arra sem, hogy akkor most mi is a "Siker ára"? A másik fájó pont a könyvben a sok helyen homályos megfogalmazás és jó néhány zavaró hiba. Csak egy példa: “Ázsiában elôször Kínában vezették be a szakképzett bürokrácia felvételi vizsgáit a XVI. századi Ming-dinasztia uralkodói vezették be. A japán bürokratikus válogatás alapelveit Japán is Kínától vette át.” (88. old., 80. lábjegyzet) A könyv vége lezáratlan maradt, pedig vártam volna egy összegzést. Sebaj.

"A siker árát" elsősorban azoknak ajánlanám, akik nem értik, hogy a magyar gazdaság miért nem fejlődőképes és azoknak is, akik a japán történelemmel kicsit részletesebben szeretnének foglalkozni. Közgazdászok ezúttal előnyben a sok szakkifejezés és számítás/grafikon miatt. Lehet, hogy nem kapunk kimerítő válaszokat, de nagyjából áttekinthetjük, hogyan is működik a japán gazdaság.

A könyvet könyvtárakban (a Japán Alapítványnál) és antikváriumokban megtaláljátok!