Te szerencsés görögdinnye,
ki nap melegétől, nem csődben
érettél érettem,
magyar vagy,
bár apádat mint étkezési bevándorlót,
nem szívesen ettem.
Nem vagy te királydinnye, csupán
király dinnye a törpe nyárfaerdős homokban,
Athénban most aszalódnál egy zárva tartó kisboltban.
Maradjál itt nyugodtan,
Én se' mennék máshova
árpádásávos magyar szívem
kiáltja a távolba:
 magyar dinnye zamatának
párja nincsen úúú,
I hopelessly devoted to you.