Háborús bűnösöket megítélni, bírálni nem egy hálás feladat. Már csak azért sem, mert magának a háborús bűnnek a definiálása is nagyon nehéz. Tudunk-e elfogulatlanul bírálni egyáltalán? Mi alapján döntünk, és meddig mehetünk el a megtorlás súlyosságában?

Nekünk, Japán-fanoknak talán nem is nagyon menne a dolog. Nehéz elhinni, hogy bizony a nép, amellyel oly sokat példálózunk, amelynek gazdasága, társadalma annyi mindenben mintaértékű, mégsem olyan tökéletes, mint gondoltuk. Biztos hallottunk már egyet és mást a japánokról is, amit aztán elengedtünk a fülünk mellett, hogy a szépből építsük fel magunkban az ideális Japánt. A Bushido Lovagjai című könyv azonban segít az illúziók lerombolásában és abban, hogy egy jóval árnyaltabb Japán születhessen meg bennünk, amely kétségkívül segít közelebb vinni minket a valósághoz.
A Náci Háborús Bűnök című, a nácik által elkövetett háborús bűnöket összefoglaló kötet kiadása után sokak kívánságának eleget téve megjelent a japán háborús vétkeket összegző kötet is. A könyvben a perek során napvilágra került bizonyítékok, jegyzőkönyvek, vallomások és nyilatkozatok szövegeivel, melyeket a szemtanúk, elkövetők, a bűnfeltáró bizottságok előtt eskü alatt tettek.

A kötetben a bel- és külpolitikai légkör mellett részletesen olvashatunk a Nankingban, Mandzsúriában, Délkelet-Ázsiában vagy éppen az orosz hadszíntéren történtekről, arról, hogy a japánok hogyan bántak a hadifoglyokkal és hogy ezt hogyan kommunikálták le a külvilággal. Mindezen nyilatkozatokat nagyszerűen elbeszélt és jól összeillesztett, olvasmányos formában tálalva kapjuk kézhez, melyből nem hiányzik az irónia sem. A tények mellett megismerhetjük a „bűnös” fél álláspontját is. A kulcsmondata a könyvnek, amelyből talán ki kellene indulnunk, japán miniszterelnökétől származik, miszerint „Nekünk, japánoknak megvan a saját elképzelésünk a hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmódról, amely természetszerűleg eltér az európai vagy amerikai felfogástól.” Vagyis újra kultúrák közti szakadékok peremén sétálunk. A feladat az, hogy megtaláljuk, mégis meddig mehetünk el? Aztán amikor megtaláltuk a megoldást, ez a könyv ráébreszt arra, hogy a politikát nem érdeklik a kultúrák, csupán önös érdekeik, mely később a háborúkat kirobbantják, hogy utána ujjal mutogathassunk a háborús bűnösökre.
Bushidō, azaz a harcosok útja. Konfuciánus tanok alapján: szerénység, becsület, lojalitás, erény, igazságosság, tisztaság és finom modor. A Bushido Lovagjaiból ezek a címszavak azonban hiányoznak. Helyettük kapunk kínzást, élveboncolást, kannibalizmust, emberkísérleteket, csonkítást és mértéktelen kegyetlenséget olyan képi illusztrációkkal, melyeket ha egyszer megnézünk, soha nem felejtünk el. Mindezt keményfedeles, háromszáz oldalon.

A könyvet a téma komolysága miatt nem feltétlen ajánlanám a fiatalabb korosztálynak (döntse el mindenki, hogy hova sorolná magát), de aki kíváncsi, hogy mi maradt ki a történelemkönyvekből, az feltétlen szerezze be.

.

.

ADATLAP A Bushido Lovagjai – A japánok által elkövetett háborús bűnök rövid története
Szerző: Lord Russell of Liverpool
Fordította: Tóth Róbert
Magyar kiadó: Gold Book Kft. (2002)