Hát ennek már sohasem lesz vége? – Csattan fel a lelkesedését lassan, de biztosan elveszítő Dragon ball fan is a vég nélkülinek tűnő sorozat újabb darabját látva. A válasz, hogy sajnos, egyszer mindennek vége lesz. A dolgok természetükből fakadóan mind múlandóak és talán ez is az egyik legfőbb üzenete annak az egyetlen speciálnak, ami a Dragon Ball GT sorozatához készült és amely végül hozzánk is eljutott. Füleket-farkakat behúzni, ezúttal egy anime ismertetésébe kezdek.
Biztos sokatok átérzi a bevezetőben leírtakat, de abban is biztos vagyok, hogy akadnak olyanok is, akik még további párszáz részen keresztül örömmel tovább követnék Gokuék kalandjait. Az anime azonban a Dragon Ball GT 64. részével véget ért. A végső harcok után bepillanthattunk a jövőbe, ahol Goku és Vegita leszármazottai a Harcművészeti Nagytorna alkalmával őseikhez hasonlóan összecsapott, hogy kiderüljön ki az erősebb. Ez a nagy ugrás pedig lehetővé tette, hogy még egy kicsit visszakanyarodhassanak az alkotók a történetben és elkészíthessék az utolsó nagy kalandot, melynek főszereplője Son Goku Junior, Son Pan unokája, Son Goku ükunokája.
Az élet megy tovább A történet fonalát tehát száz évvel Son Gokuék utolsó csatái után ragadjuk meg, amikor már senki nem él az előző szériák harcosai közül, leszámítva Pan-t, aki a nyugdíjasok gondtalan éveit tölti. A gondtalanság pedig szó szerint értendő, hiszen a Földre Goku távozása óta végre tényleg beköszöntött a béke. Pan-ból nagymama lett és unokájával Goku Jr.-ral él egy fedél alatt. A fiú bár legendás ősének kiköpött mása, éhenkórász viselkedésén kívül elsőre más hasonlóságot aligha tudnánk felfedezni rajta. Goku Jr. Pan nagyanyja által adott edzései ellenére (meg kell hagyni jó erőben van az öreglány) nem tűnik erősnek, viszont ha lehet, még a fiatal Gohannál is gyámoltalanabb és ügyetlenebb. A suliban folyamatosan ellátják a baját és szerencsétlen sohasem kerül ki győztesen a harcokból. Pan ezt jól tudja, és képtelen megbékélni a ténnyel, hogy unokája nagyapja nyomdokaitól nagyon messze bóklászik.
A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Pan nagyi egy újabb Goku Jr.-t ért atrocitás után túlságosan felhúzza magát, rosszul lesz és kórházba kerül. A helyzet súlyosnak tűnik és a kis Goku nagyon megijed, hogy nagyanyja lehet meg fog halni. Eszébe jut egy történet, melyet még Pan mesélt neki egy bizonyos négy csillagos gömbről, melynek varázsereje akár még gyógyulást is hozhat, és ami ott van a Paozu hegyen őse elhagyatott házikójában. Így hát a fiú megembereli magát és elindul érte a hegyre, melyen anno minden elkezdődött.
A naivitása miatt még a démonok lakta hegy elérése előtt akadályokba ütközik. Először iskolatársai próbálják feltartani, majd egy kamionos (a fiú állítása szerint kedves ember) veri át és fosztja meg mindenétől, amit az útra csomagolt.
Megmentője és a történet ezt követő részében segítője, az egyik kötekedő iskolatársa, Pack lesz, aki csatlakozik hozzá és együtt vágnak neki az igazi kalandnak. A sárkánygömb keresésében először egy farkascsorda lassítja őket, majd Mamba, a Paozu hegy boszorkánya és csatlósai csapdájába kerülnek. Az előző generációk mércéjével ezek az ellenfelek persze uzsonnára sem lennének elegendők, de a srácok erejéhez mérten még éppen fogyaszthatók. Már a farkasok támadásánál is tudtunkra adják, hogy Goku Jr. bizony nem véletlen kapta őse nevét, ugyanis hatalmas erő lakozik benne, csak ennek még nincs a tudatában. Legmélyén viszont már ott lapul és a kilátástalanabb helyzetekben a félelme, vagy dühe elő is csalja belőle. A cél előtt Goku elveszti segítőjét és kénytelen lesz egyedül boldogulni, hogy megmenthesse nagyanyját. A bajok csak fokozódnak, amikor egy olyan hatalmas ellenféllel is szembe kerül, akit már nem győzhet le, ha nem szedi össze minden bátorságát és nem kezdi el uralni testének energiáit. Yōmaō, a Poazu hegy démonkirálya kihozza Gokuból azt a dühöt, amelytől a valódi ereje, mely tényleg őseihez hasonlatosan is lenyűgöző, előtörhet belőle. Ismerős a sztori? Igen. Bánjuk? Én biztos nem!
Az ellenfelek legyűrése után hamarosan a négy csillagos gömb formájában kapja meg jól megérdemelt jutalmát. Azonban bármit is tesz vele, vagy mond neki, bárhogyan is imádkozik a Szent Sárkányhoz, nem történik semmi. Ekkor érkezik az égi szférákból egy régi ismerős és minden buddhák nyugodtságával és sugárzó tisztaságával egy életre szóló tanítást ad Goku Jr.-nak.
Végül persze minden rendbe jön és így kapcsolódhat vissza a történet az utolsó rész utolsó perceihez, ahol a már testileg és lelkileg is megerősödött Goku néz farkasszemet a kis Vegita Juniorral.
A jól bevált recept Az alkotók nem bízták a véletlenre sem a történetet, sem a szereplőket és elkészítettek egy olyan epizódot, melynek hangulata visszatér a Dragon Ball első szériájához, bízva, hogy a nézőket kellemes nosztalgiával fogja majd eltölteni és elégedetten kelnek fel a TV elől. Ez részben sikerült is. Részben, mert a sorozatban az események fokozatos eldurvulása után és a történet tanmeséből lett véres harcokkal tarkított sci-fivé válása után sokan bizony elszoktak a lassú tempótól és kedves karakterektől, így a bizonyos fokú csalódottság már jó előre borítékolható is volt. Ez persze mind igaz lehet már magára a GT sorozatra is, ahol az ötletekből lassan kifogyva próbálták az anime kezdeti jellegét feltámasztani az első részekben (a gömbök felkutatása), majd a Dragon Ball Z elemeit is újra felhasználni a későbbi részekben (harcok). Az ismerős történeten kívül a visszatérő Pan és Goku nagypapa is ismerős hangon szólal meg. Idén már 75. életévét betöltött színésznő, Masako Nozawa, Goku mellett, a sorozat folyamán még Gohant, Gotent, Bardockot is szinkronizálta és ráadásnak most még Goku Jr.-t is megkapta. Talán a választás kézenfekvő is volt, mert ha úgy tetszik (és Bardockot most ne számoljuk), akkor Goku Jr. már a 3.0-ás Goku, Son Goku és fia Son Goten után.
Érdekesség, hogy eredetileg ezt a speciált nem utolsó utáni részként, hanem a 41 és 42. részek között sugározták, melyek a Super Android 17 Sagának az első két részei voltak.
Érdemes megnézni, mert… …a történet könnyed, kedves és a sorozatnál megszokott visszafogott humort is megtartották benne. Az agresszió, a nagy harcok és az univerzum meghódítására tett kísérletek helyett egy mesét kapunk, ahol egy az útját nem lelő fiatal végül megtalálja azt. A zene és a kép az anyasorozattól nem üt el és a Dargon Ball univerzumához sem ad sokat, így ezeket felesleges is lenne továbbtaglalni. A rajongókban viszont nagyon sok emléket elevenít fel az elmúlt több mint háromszáz részből és valószínű ez is a lényege.
Kapunk tehát egy nosztalgiabombát és kellemesen elegendő háromnegyed órát tölthetünk még utoljára a Sárkánygömbök világában, ahol generációk múltak el, minden megváltozott, de az élet nem állt meg és nem is fog. Goku Jr. is egyszer felnőtté fog érni, családja lesz, gyerekei, majd ő is nagyapává fog válni és ez így fog folytatódni még legalább ennek a világkorszaknak a végéig.
Hiányos családfa Sajnos a special negyvenöt perce alatt nem ismerjük meg, sőt egy fikarcnyi információt sem kapunk Pan férjéről és jövendő gyermekének a párjáról sem, akitől Goku Jr. származik. Arra sem kapunk választ, hogy vajon miért Pan neveli unokáját (prózai oka lehet ennek az, hogy így kevesebb szereplőt kell kibontani az anime során) és az mit élhetett át a történet kezdetéig. A filmnek persze nem is lehetett volna ez a célja, mert lehetetlen feladat lett volna belesűríteni egy újabb generációnyi történetet egy ilyen nyúlfarknyi sztoriba. Az időbeli nagy ugrás és emiatt a háttértörténet ilyen mértékű hiánya jogosan zavarhatja a nézőket, de ezen érdemes gyorsan túltenni magunkat és egyszerűen csak élvezni a látottakat.
ADATLAP: Dragon Ball GT Special
(anime, 1997)
EREDETI CÍM: 悟空外伝! 勇気の証しは四星球
RENDEZŐ: Osamu Kasai
STÚDIÓ: Bird Studio, Fuji TV, Toei Animation
HOSSZA: 45 perc
HAZAI VETÍTÉS: ANIMAX
