Magam sem gondoltam volna, hogy ilyen sok posztot „pazarolok” az éneklős, tehetségkutató műsorokra, de azt hiszem, megérdemlik és olvasója is lesz ezeknek az írásoknak. Miért? Ritkán mondhatják el manapság a kertévék, hogy 50% környéki SHR-rel futnak műsoraik. A Megasztár és az X-Faktor esetében azonban ez a kijelentés helytálló. Nézzük a részleteket és essen pár szó a celebpalántákról is.
Friderikusz végül „rávette” a TV2 vezetőségét, hogy a Megasztár kerüljön át péntekre, csak, hogy az országnak ne kelljen választania. Az persze mellékes, hogy szombatonként a Megasztárra csúfos vereséget mért a Faktor. Egyébként nem értem, hogy ez hogy lehet, mert a Megasztár mezőnye mérföldekkel erősebb, mint a Faktoré (és valószínűnek tartom, hogy a TV2 hatalmas hibát követett el azzal, hogy megfutamodott). Ennek ellenére azt kell, hogy mondjam, hogy úgy tűnik, hogy elfogytak az országban az igazi tehetségek. Ez persze nem csoda egy ilyen kis országban és már az is nagy szó, hogy ennyi sztárkereső szériát végig tudtak vinni egy viszonylag jó színvonalon. Sajnos kevés az eredeti karakter és a melléjük párosult igazán jó hang. Ezek mellett a két műsornak, mint már azt az elején is említettem bazi nagy nézettsége van és a műsorok időpontjában a televíziózók fele követi figyelemmel az énekeseket. Október 29-én, 2,130M néző volt kíváncsi a Megasztárra és 30-án 2,541M néző követte a Faktorosokat.
Érdekes azt is megfigyelni, hogy annak ellenére, hogy a TV2 ismét elvesztette a harcot, milyen alantas módon próbálja jobb színben feltüntetni magát. Sándorunk mentőakcióját újra elővenném, aztán jöhetnének a minden műsorban teret kapó beszólogatások, melyekben nyíltan szapulják a konkurenciát. Így volt ez utólag is és amint ezt sejteni lehetett, ezalkalommal már a Faktor is visszavágott. Sebestyén Balázs konkrétan meghívta Friderikuszt a következő műsorba, mert szerinte „Sándor valójában szerelmes az X-Faktorba”, annyit emlegeti. A TV2 több éves gyakorlat után is úgy viselkedik, mint egy kezdő. Bizonytalan és kapkodó. Pedig a koncepció jobban bejön, mint a Faktoré, ahol igaz a díszlet, a technika és a műsor felépítése sokkal profibb, de érződik rajta a műanyag íz, amire Friderikusz is többször felhívja a figyelmünket. Konkrétan hülyét kapok a Faktoros zsűri megnyilvánulásaitól, akik a hamis és értékelhetetlen produkciókat is kiválóra értékelik, és azt hiszik, hogy ezt nekünk is el tudják adni. Tele van/volt a műsor antipatikus szereplőkkel, vegyük példának az utóbb kieső Nyári lányokat (Summer Sisters), akikről lerítt, hogy a fenekük ki volt nyalva idáig és apuka mindent elintézett nekik. Az arcukon (főleg az idősebbén) ott volt valamiféle undor, amit én már a kezdetektől nem tudtam mire vélni. Így dacára annak, hogy ők talán a legjobb bőrök voltak, a legjobban énekeltek és a legprofibbak voltak a társaságban, gyorsan ki is szavazódtak. Nem hiába, szerintem itt a viselkedésük miatt vesztettek. Ebből is látszik, hogy a nézőket már nem érdekli maga a hang, a töltelék a fontos és, hogy milyen tragikus a szereplő háttértörténete.
Szépen át is ívelnék a Megasztárra, ahol látszólag (mondom, látszólag) spontán történnek a dolgok, de mégis valahogy tele van drámával az egész. A TV2 ebben baromi jó, úgy, mint a műbalhé keltésében is. Ez most talán lényegtelen is ebben a posztban, így el is mehetünk mellette. Az énekesek ebben a műsorban szintén nem lennének maradandóak, ha nem foglalkozna velük az adó mélyrehatóbban (mondjuk ez is az egyik ismérve a jó realitynek), ami által szerethetővé válnak a maguk valójában. Sajnos a neve nem ugrik be, de a fejemet teszem rá, hogy az a középkorú ürge fog nyerni, akit már a zsűri is elkönyvelt nyertesnek. Aki viszont számomra nagyon betalált, az Szíj Melinda. Ez az asszony zseniális és bár sokan a magyar Susan Boyle-nak nevezik, úgy gondolom, ez az állítás mégsem állja meg a helyét.
A magyar celeb Szíj Melindától az első pillanattól kezdve megborzongok. No, nem a hangja miatt, vagyis nem csak a hangja miatt. Az egész külleme végtelenül furcsa. Mintha a múlt egyik vetülete lenne jelen a mi időnkben. A megjelenése, a viselkedése a frászt hozza az emberre és ezt most ne pejoratív értelembe értsétek. A TV2 gondolom a magyar Susan Boyle-t kereste, azonban kicsit félrenyúlt. Addig bejött a dolog, hogy egy nem éppen dekoratív egyénnel először vizuálisan sokkolják a nézőket, majd jön a másik sokkhatás, amikor ez az asszony elkezd énekelni és hangjával elkápráztat mindenkit. Ezután, a forgatókönyv szerint annak kellene jönni, hogy a csúnyácska (Szíj Melindát azért nem mondanám csúnyának, inkább szokatlannak) asszony megszépül és a sanyarú sorsú, megtört polgárból vidám, sugárzó sztárrá avanzsál. Itt azonban megtörtént az, amire valószínű senki nem számított: az asszonyt külsőleg TV képessé tették, de a borongós kedélyét és a negatív és siralmas hozzáállását nem sikerült eltüntetniük (sajnos ez már kicsit unalmas). Melinda szánalmat ébreszthet mindenkiben és ezáltal az emberek segíteni akarnak neki. Akár ez viheti őt a dobogóra is. Felmerül a kérdés, hogy ez a valóság? Vagy ilyen rafinált a versenyző? Esetleg a TV2 megrendezte az egészet és túljár mindannyiunk eszén? Tegyük félre ezeket az összeesküvés elméleteket is, mert nem hinném, hogy ilyen rafinált lenne a megoldás. Azt gondolom, hogy Szíj Melinda a tökéletesen mintázza, hogy milyen az igazi magyar. Borús, pesszimista és elégedetlen. Mégis miért antipatikusak a Nyári lányok és miért szimpatizálnak olyan sokan a borússágot árasztó Melindával? Mert Szíj Melinda közelebb áll hozzánk, mint azok a hisztis picsák (már elnézést a profán fogalmazásért). Még csak azt sem mondhatjuk rá, hogy celeb, hiszen ez a szó azt sugallja, hogy valami ünnepelt, és olyan emberről van szó, akit mindenki irigyel és egy álom az élete, hisz sikeres. Melindát valahogy nem tudnám irigyelni, hisz azt mutatja, hogy neki ez az egész púp a hátára. Persze már ez a megállapításom sem teljesen igaz, hiszen azt látni, hogy egyre oldottabban viselkedik és már talán mosolygott is, de azt hiszem ez még mindig messze van attól a magatartástól, amit az igazi celebek képviselnek. Ennek ellenére, amikor elkezd énekelni, akkor felhozom a tálcára letett ablakot és nem tudom levenni róla a szemem, mert olyan erőket áraszt magából, amitől valahogy felpezsegnek az emberben az érzések. Kíváncsian várom, hogy hol fog végezni. Nagyon érdekes, hogy a Faktorban is van egy ilyen ember, akit eredetinek tartok, ez pedig Király L. Norbert. Nem értek hozzá, de szerintem a gyereknek szörnyen rossz a hangja és azt sem értem ezt a rekedtes hamiskás hangot miért dicsérik halálra (magyar Joe Cockernek titulálják, amitől szintén hülyét kapok), de a műsor, amit ad, szórakoztató. Így, míg Szíj Melinda albumát biztos letölteném, mert kíváncsi lennék rá (ez persze illegális, így nem teszem), Norbert albumába azt hiszem a boltban sem hallgatnék bele, de TV-s szerepléseit, melyben táncol és énekel megnézném.
Összegezve a 2010-es tehetségkutató műsorokat. Egysíkúbak, mint valaha, mégis rekordszámú tévézőket szegeznek a fotelbe estéről estére. Mindez az egész mégis örömteli, mert nagyon kevés a saját-gyártású műsor a tévében, ami magyarokról szólna és hogy nekünk 2 énekes realitynk is van (ami más országokban példa nélküli), amik ráadásul nézettek is, bizakodásra ad okot, hogy folytassák a tv-k a saját műsorok legyártását, esetleg újabb magyar sorozatok elkészítését.
