Korábban már említettem, hogy meg szeretném nézni ezt a filmet, de ez nehezebb feladatnak bizonyult mint gondoltam. Ennek az egyik oka az volt, hogy nagyon nehezen találtam valakit, akit rá tudtam venni hogy eljöjjön velem. Ez érdekes, mert Robert Pattinson neve, manapság garancia arra, hogy sokan el fognak menni a moziba, másrészt viszont vannak, akik pont miatta mondanak nemet a filmre. Nem hibáztatom ezeket az embereket, én is valami romantikus amerikai történetre számítottam, de végül egy családi drámába csöppentem.

Őszintén szólva attól tartottam, hogy majd zavaró tényező lesz számomra, Pattinson vámpíros múltja, ehhez képest úgy jártam, hogy partnernőjét, Emilie de Ravin-t volt nehéz elvonatkoztatnom a Lost féle Claire szereptől. Amíg Robert, az Edward-hoz hasonló szenvedős karaktert alakít, Emilie, a dögös, szöszi Lostos lányanyuka helyett, most egy diáklány, és ez eleinte kicsit fura volt nekem.

[caption id="" align="alignleft" width="257" caption="Robert cigizik"][/caption]

A történet egy kicsit sokkolóan indul, egy nő, a 11 éves kislányával vár a metróra , amikor egy banda kirabolja. Úgy néz ki ennyivel megússzák a dolgot, ám az utolsó pillanatban az egyik rabló úgy dönt, lelövi a nőt, a kislány szeme láttára. Anyu meghal, és a zsaru apuka érkezik a helyszínre hogy elvigye a sokkos gyereket. Majd 10 évet ugrunk, és Tylert látjuk, aki éppen egy tűzlépcsőn üldögél, egy elég kupis lakás ablakán kívül, egy sörrel és egy cigivel a kezében, elég depis hangulatban. Megcsörren a telefonja, és pár szó után sietősen távozik, hogy egy sír mellet találkozzon a családjával. Tyler bátyja Michael, 22 évesen lett öngyilkos, és ez a család széthullásához vezetett. A mama, új férje oldalán neveli a tizenéves Caroline-t, a ki egy nagyon érzékeny, és remekül rajzoló kislány. A papa elfoglalt üzletember, aki nem igen mutat érzelmeket a gyermekei iránt. Ezt a két gyerek különböző módon éli meg, amíg a kislány nagyon visszahúzódó, magának való emberke, addig a a 22 évéhez közelítő bátyja tele van feszültséggel. Lázad minden ellen, és semmi, és senki nem érdekli húgán kívül, akit viszont meglepő módon védelmez, még az apjával szemben is. Tyler tipikus egyetemista életet él, bár nincs beiratkozva az egyetemre, és nem is igazán csinál komolyan semmit. Egy nap egy utcai balhéba keveredik barátjával, ahol a kiérkező rendőrrel (aki a 10 évvel ezelőtti tragédia zsaruja) is konfliktusba keveredik, aminek következményeként lesittel

[caption id="" align="alignright" width="241" caption="Tyler és Ally"][/caption]

A srácok rájönnek, hogy a rendőr féltve őrzött lánya, pont arra az egyetemre jár ahova ők, és elhatározzák, hogy úgy állnak bosszút, hogy Tyler elcsábítja a lányt. A terv megvalósítása könnyen megy, Ally gyorsan érdeklődést mutat a jóképű rossz fiú iránt. Apucinak viszont nem tetszik, hogy a túlságosan burokban tartott lánykája pasizni kezdett, és egy csúnyán végződő veszekedés után, a lány a fiúkhoz költözik. Tyler nem várt módon, beleszeret a vidám, kedves, és érdekesen gondolkodó lányba, aki láthatólag sikeresen feldolgozta édesanyja halálát. A családi feszültség azonban egyre növekszik. Caroline oldaláról, az apja látszólagos érdektelensége miatt, aki nem megy el a kislány képeivel rendezett kiállításra. Tyler meg az apja viselkedésére pöccen be nagyon, és apuci arcába vágja, hogy őt   hibáztatja a bátyus haláláért. A kialakult helyzetet fokozza, hogy a kislány osztálytársai, akik nem igazán kedvelik őt, heccből belevágnak Caroline hajába, egy születésnapi bulin, amitől szegény végképp kiborul. Bátyja sem jár jobban, mert Ally apja rájön, hogy ki csábította el egy szem lányát, és ezzel kiderül, megismerkedésük oka, amit a lány úgy reagál le, hogy visszaköltözik apjához. Itt kezdtem el komolyan aggódni, mert tudtam, hogy valami tragédia várható, csak azt nem, melyik testvér részéről.

[caption id="" align="alignleft" width="330" caption="Caroline és Tyler"][/caption]

Tévedtem. A dolgok elkezdenek jóra fordulni, a zord atya rájön, hogy a gyerekeinek szükségük van rá, és Ally is megbocsát. Ez a hirtelen változás sem nyugtatott meg. Valahogy érezni lehetett, hogy ez a film nem happy end-del fog végződni, de el nem tudtam képzelni, hogy hogyan. És még így is, hogy számítottam rá, nagyon ledöbbentem a végén, és hatalmas ötletnek tartom a befejezést, amit természetesen nem árulok el:)

[caption id="" align="alignright" width="360" caption="Apa és fia"][/caption]

Végül, de nem utolsó sorban pár szó az alakításokról. Bevallom, igazából a Robert gyerekre voltam kíváncsi, de nem ő okozott meglepetést. Ő hozta az Alkonyatból már megszokott gesztusait, és én akkor fogom értékelni őt mint színészt, ha egy teljesen más karaktert is hihetően eljátszik. Viszont a Tyler apját alakító Pierce Brosnan alakítása kiemelkedett a filmből, főleg a konfliktus jelenetekben. Emilie de Ravin olyan mint a Lostban, nem lehet nem szeretni, és a kislányt alakító Ruby Jerins nevét is fogjuk még hallani szerintem. Összességében azt kell hogy mondjam, hogy egy nagyon jó kis filmet láttam, sok feszültséggel, néha humorral fűszerezve, amit nem csak Robert Pattinson miatt érdemes megnézni.