Nem mindenkinek adatik meg, hogy egészséges életmódot folytasson, úgynevezett (egy manapság divatos kifejezéssel élve) bio ételeket egyen és eleget sportoljon. Miért? Idő, pénz, tenni akarás hiánya. Sajnos, ha ebből a háromból egy elem hiányzik, akkor az egész egészséges életmódra való törekvés veszett fejsze nyele. Aki pedig lebetegszik, annak bizony orvoshoz kell mennie. Az elkövetkezendő két oldalon ismét kicsit komolyabb témát boncolgatnánk és elemeznénk, bizonyos (szétfeszített) határok között. (a tovább gomb megnyomása után)
Vállalatomat az életemért
Egy 2008-as országos, reprezentatív felmérés szerint a magyar egészségügy színvonala elkeserítő, és most lehetne különböző, kevésbé szalonképes kifejezésekkel is illetni, de minek? Attól nem lesz jobb. A megkérdezettek fele kifejezetten rossznak, illetve nagyon rossznak látja a helyzetet. A maradéknak pedig kevesebb, mint egytizede véli úgy, hogy jól működik minden. Sajnos a kimutatás eredményeit sem lehet egy teljes országra ráhúzni, mivel láthatóan több pénzt csoportosítanak a főváros, illetve annak térségébe, és kevesebbet a vidéki ellátásra. A legfőbb problémáknak a megkérdezettek többsége a várakozási idő hosszát, az orvos- és ápolóhiányt, valamint a beteggel való emberi törődés hiányát és az orvosi műszerek elavultságát/hiányát hozták fel. Még mielőtt elutaznánk Japánba, szeretném vázolni az én közelmúltbéli tapasztalataimat. Nemrégiben egyik családtagom került kórházba. Miután eszméletlenül befektették a kórterembe, nekem kellett segíteni a vért levenni tőle. Na persze ez annyiban merült ki (szerencsére), hogy tartottam a tubust, amíg a nővér szétszurkálta a beteget vénáját keresvén. Aztán ennek folytatásaként próbáltunk az osztályon egy darab, működő vérnyomásmérőt találni. A nővérkék közölték velünk, hogy egy nővérre körülbelül 10 beteg jut, szóval jó, ha minden nap látogatjuk a beteget és segítünk az ellátásában, mert sajnos nekik nem mindig lesz rá idejük. Ja, és hozzuk be a páciens állandó gyógyszereit, mert azok nem lelhetőek fel a kórházban. Ez a kis történet – mely ismétlem, személyes tapasztalat – félelmetesen illeszkedik az előbb felvázolt statisztikákba. Itthon a leggyakoribb halálok között a keringési rendszer betegségei vezetik a listát, majd rögtön utánuk a daganatos megbetegedések foglalnak helyett. Gondolom, azzal mindenki tisztában van, hogy mi, magyarok, nem a luxusellátásra vágyunk, hanem a várakozási idő csökkenésére és a minőségi szakorvosi ellátásra. Az egészségért persze hajlandóak lennénk mindenünket odaadni, sok esetben ez segít is. Lássuk, mi a helyzet Japánban!
Életemet a vállalatért
Nemzetközi felmérések szerint a munkavállalók szempontjából a legegészségtelenebb országok listájának első helyén Japán áll. A napokban beszélgettünk a Fuji étterem vezetőjével, Midori asszonnyal, és elmondta, hogy náluk nincs olyan, hogy szabadság. Nem azért nincs, mert nem lehet, hanem azért, mert nincs szükségük rá. Ahogy fogalmazott: nekik az élet maga a munka. Ha a test elfárad, annak kell néha egy kis pihenés, azonban ennek ellentettjét mutatja az a fránya statisztika, mely szerint Japánban öt emberből hárman panaszkodnak arra, hogy a munkastílus és a követelmények negatív hatással vannak az egészségükre. Viccesen szoktunk olyat mondani, hogy „huh, öregem, halálra dolgoztam magam”. No, ezt japán földön értsétek szó szerint. Ez a halálos munkastílus már olyannyira gyakori, hogy külön szavuk is van rá, ez pedig a karoshi. Ez a fajta sztahanovista életvitel rosszabb lehet, mint a drog. Az éves fizetett szabadságok Japánban átlag 10 nap körül mocorognak. A magyaroknak átlag egy hónap jut, és a vicc az, hogy uniós szinten ez is nagyon kevés. A dánok például 40 napot kapnak, amivel az elsők a képzeletbeli listán. Úgy gondolom, hogy nincs okunk panaszra a fizetett szabadságaink miatt, legalábbis ennél rosszabbul is járhattunk volna. Mondjuk az is igaz, hogy japán barátainkat bizonyára jobban megfizetik, de ebbe most ne menjünk bele!
Tisztaság fél egészség
Egészségügy Japánban már az ősidők óta létezhetett. Gondoljunk csak arra, hogy a kultúrájuk egyik legfőbb alappillére a tisztaság (pl. a lélek tisztasága, egyensúlya). Míg Európában a szennyvízben dagonyáztunk és ismeretlen fogalom volt a fürdés, tisztálkodás, addig Japánban a nap végi fürdőzés, a lakás tisztán tartása, szennyvízelvezetés evidensek voltak. A tisztasággal már alapból nagyon sok betegséget és járványt kiszűrhettek, ugyanis nem engedtek teret a baktériumok elszaporodásának, és a kínai orvoslással már ekkor természetes módon enyhítették a tüneteket. Másik nagyon fontos momentum, hogy a japánok egymás egészségét is óvták/óvják. Ha egy esetleges fertőző betegség üti fel a fejét, nem tüsszögnek, köhögnek egymás szájába, helyette maszkokat vesznek fel, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat.
Az egészséges élet titka
Az előbb már volt szó róla, hogy japán barátaink nagyon sokat dolgoznak, ergo kevés a szabadságuk, ráadásul szűk lakásokban élnek. Mindezek ellenére a születéskor várható élettartam a nőknél 85, a férfiaknál 78 év. Nálunk ugyanakkor ezekből az évekből nyugodtan levonhatunk 10-10 évet. Úgy gondolom, hogy a hosszú élet titka a viszonylagos jólét. A jólétük meg igaz, hogy sok stresszel jár, de ezt sok dologgal tudják ellensúlyozni. Nem sokat mozognak, iparuk gépiesített, nagyon sokan irodákban ülnek naphosszat, valamint sokat cigiznek és bizony néhanapján ők is a pohár fenekére néznek. Viszont étrendjükben többnyire a halféleségek, tofu, rizs és sok zöldség foglal helyet. Ezeknek az ételeknek alacsony a zsírtartalmuk, könnyen emészthetőek, és tele vannak a szervezet számára elengedhetetlen vitaminokkal és fehérjével. Magyarországon szeretjük a zsíros ételeket, sok liszttel készült élelmiszert eszünk. Míg a japánok rendszeresen fogyasztanak halat, mi csak a karácsonyi vacsorán találkozunk vele. Láthatjuk, hogy a kevés testmozgás dacára már a helyes táplálkozással is hány évet nyertek hozzánk képest a szigetlakók. Japánban minél öregebb vagy, annál több pénzt keresel, ugyanis a tapasztalatokkal, amiket megszerzel, egyenes arányban nő a fizud is, és ez érvényes a nyugdíjas évekre is. Ritka Japánban a szegény nyugdíjas, így a pénz és az állás miatt nem stresszelnek annyit, ám sok esetben a magánszférának a hiánya van olyan veszélyes, mint a munkánk elvesztése miatt érzett félelem. Egyes számítások szerint hatvan év múlva a japánok akár átlagosan száz évet is élhetnek. Ha már kitértünk a magyar vezető betegségre (keringési betegségek), itt szeretném megemlíteni, hogy Japánban a daganatos betegségek dobogósak. Csak a cigaretta több mint százezer japánt öl meg évente. A másik félelmetes adat pedig az öngyilkosságok száma. 2008-ban például 30.000-35.000 japán oltotta ki saját életét. Elég hihetetlennek hangzik, de a tudósok osztottak-szoroztak, és arra jutottak, hogy 2015-re a 65 és ennél idősebb japánok száma a teljes lakosság 26%-a lehet. Azoknak, akik ezt tényleg megérik, nagyon jó lesz, viszont a gazdaságnak betehet. Értelemszerűen kevesebb dolgozó lesz, aki kitermelje a több idős havi nyugdíját.
Orvoslás és betegellátás
Ha már a magyar kórházi ellátást firtattam a cikk elején, zárjunk a japán megfelelőjével. Az országban a kínai gyógyászat már az 5. század óta jelen van, de kevésbé elfogadott. A 19. század óta egyre nagyobb teret kap a nyugati gyógyászat. Bár külföldi orvosokat nemigen engednek praxist folytatni, de a japán orvosok nagy része éveket tölt az USA-ban, hogy megfelelő nyelvtudással és nyugati tapasztalattal vesse bele magát a gyógyításba. Hogy elejét vegyék a tömeges megbetegedéseknek és kiszűrjék a jövőbeli súlyosabb betegségeket, évente egyszer mindenkinek kötelező részt vennie egy komplett orvosi vizsgálaton. Ez természetesen ingyenes mindenkinek, még a gaijinoknak is. Ilyenkor gyakori, hogy az orvosok kimennek a munkahelyekre, iskolákba, és úgy végzik el a vizsgálatot. Ha valaki megbetegszik Japánban, akkor nincs külön háziorvosa, független attól, hogy hol van, gond nélkül fogadják, és a számítógépes rendszereknek köszönhetően pillanatok alatt lekérik a beteg addigi kórtörténetét. Azt nehéz megmondani, hogy mekkorák a bérkülönbségek a magyar és japán orvosok között, de ha arányait nézzük, akkor nyugodtan számolhatunk háromszor, akár ötször nagyobb keresettel. Másik, részünkről elszomorító tény, hogy egy japán orvos 8-9 óránál ritkán dolgozik többet (az igazán elhivatottak akár tizenegy órázhatnak is). Ebből az időből a tényleges betegellátásra körülbelül 4-5 óra megy el, a fennmaradóban előadásokon vesznek részt és képzik magukat. Ha a klinikákon emeletes ágyakat találunk az orvosoknál, az azért lehetséges, mert aki éjszaka végez, az nem tud hazamenni a viszonylag korán leálló tömegközlekedéssel, szóval arról szó sincs, hogy a huszonnégy órázások miatt telepítették volna be az alvóalkalmatosságokat. Esett már szó arról is, hogy mennyire túlterheltek a nővérek. Japánban picit más a helyzet, ott egy nővérre maximum 4-5 beteg jut. A gyógyszerekről meg elég annyit tudnunk, hogy túlnyomórészt nyugati gyógyszereket használnak, és a készülékek is sok esetben Amerikából, Németországból érkeznek. Egyik barátom mesélte, hogy EKG tapaszokon már magyar szöveget is látott. A TB itt is kötelező, bár több független biztosítási rendszer létezik, valamennyi egy egységes állami kereten belül működik. Ha hosszú távon szeretnél Japánban tartózkodni, akkor neked is be kell jelentkezned az egészségbiztosítási rendszerbe. Itt havonta kb. 100 dollárnyi biztosítási díjat kell kicsengetned. Ekkor a biztosító az egészségügyi ellátás 70%-át fizeti. Végül pár gondolatot osztanék meg Veletek. Érdemes komolyan végiggondolni, hogy egy életünk van. A lelkünket egy igen sebezhető test hordozza, és ha ezt a testet nem tartjuk jól karban, úgy jár, mint egy autó, amit évekig kint hagytunk a természetben, kitéve a külső erők romboló hatásának. Becsüljük meg ezt a testet és vigyázzunk rá!
Gondoltad volna…
Az alábbi lista az alapján rangsorolja az országokat, hogy azokban a teljes felnőtt lakosság körében (átlagosan) mennyi az egy főre jutó elszívott cigaretták száma évente.
- Görögország 4313
- Magyarország 3265
- Kuvait 3062
- Japán 3023
- Spanyolország 2779
