Kovács Pisti vagyok, egy kis faluban lakom anyukámmal, apukámmal, Pest megye déli részén. 9 éves vagyok...
A mi falunk nagyon szép.
Van itt minden, habár Anyukám azt mondta, hogy apukám bármerre megy úgyis kocsmázás lesz belőle. Anyukám azt is mondta, hogy itt semmi sem az, aminek látszik. Van nálunk egy internet kávézó, ahova apukám gyakran jár inni. Egyszer elmentem vele, mert azt mondta, anyukámnak, hogy kivisz a játszótérre. Anyukám nem ismeri túl jól a falunkat, mert ha ismerné, akkor tudná, hogy itt nincs ilyen. Így jutottunk el az internet kávézóba, ahol nagyon sok bácsi és néni ivott. Amikor apukám összeveszett a Gáza bácsival és megverte átmentünk a kávézóval szemközti kocsmába és apukám ott folytatta az ivást. Amikor haza akartam menni, engem is megvert és amikor megkérdeztem, hogy miért bántott, nem furán, akadozva magyarázott valamit, de nem értettem mit.
Egyébként a mi falunk nagyon gazdag, szinte minden utcában van egy kocsma. Nyáron, amikor apukám elvitt horgászni, elmentünk csalit venni egy dunaparti boltba és kiderült, hogy itt is lehet inni. A horgászásból persze ekkor sem lett semmi, viszont kaptam egy jégkrémet azért cserébe, hogy nem mondom meg anyunak, hogy merre jártunk.
Iskola után mindig sietnem kell haza, mert anyukám azt mondta, hogy veszélyes kint lenni az utcán egyedül. Anyukám azt mondta, hogy nagyon sok rossz banda van nálunk. Fura, mert minden banda tagja napbarnított, még télen is. Úgy tűnik manapság az emberek nagyon sokat járnak a szoláriumba. Anyukám azt mondja, hogy ez egészségtelen, mert bőrrákot okoz.
Szóval, ezek a barna gyerekek veszélyesek anyu szerint, bár én nem értem, hogy miért. Múltkor is, amikor anyuval sétáltunk, tök illedelmesen kérték el az előttünk sétáló nénitől a telefonját és egy kis pénzt. A néniről viszont meg van a véleményem, mert irigy volt és nem adta oda nekik. Persze ezek után a gyerekek megverték, hogy illemet tanuljon. Anyu is mindig rácsap a fenekemre, ha irigy vagyok a testvéremmel.
Az én falumban nagyon sok a fa és kevés a szmog. Igaz nyáron nem túl jó. Amikor nyitva vannak az ablakok, nehéz aludni az állatok miatt, meg azok miatt, akik esténként buliznak. Apukám ezekre a bulizókra is azt mondja, hogy állatok, de szerintem akkor apukám is az, mert néha ő is így ordibál. Nyáron még az is rossz, amikor napközben ki vannak nyitva az ablakok, mert nagyon sokan tüzet gyújtanak és akkor minden füst bejön az ablakon.
Nálunk az a jó, hogy mindenki ismeri a másikat és ha valamire kíváncsiak vagyunk, akkor mindenki tud mindent. De van, olyan is, amikor ez annyira nem jó. Például, a szomszédunk nem szeret minket. Azt mondta, hogy mindig hergelem a kutyáját és próbálom megmérgezni, pedig nem. Azt is mondta, hogy inkább elköltözik, minthogy mi legyünk a szomszédjai. Ezután, elmesélte mindenkinek ezt és most azt gondolják, hogy mi vagyunk a rosszak. Amikor történik valami, mindenki arról beszél. Egyszer valaki elcsúszott a jégen és a nap végére már mindenki azt hitte, hogy ez az ember kórházba került és meghalt. Pedig nem is történt semmi baja. Szóval ezért sem nagyon szabad kimenni a lakásból, mert nagyon sokat hazudnak erre a pletykás emberek.
Szeretem a falumat, mert augusztusban van tűzijáték is. Igaz azt is csak messziről nézhetjük, mert a lebarnult gyerekek és szüleik annyira kiabálnak meg lökdösődnek, hogy anyuék nem mernek közel vinni engem hozzá. Itt mindig történik valami, remélem, még sokáig itt lakhatok. Remélem, a fogalmazásomra ötöst kapok.
Kovács István
