Jön a nyár, jönnek a kötelezők. Alant 4 könyv, melyek jó néhányunk nyarát megkeserítették. Kommentbe várom, hogy ki melyik kötelező olvasmány miatt fordult el örökre a könyvektől.
Fekete István: Téli berek Tüskevár strikes back. A második eresztés a Ghostbustersből is gyenge volt. A józan parasztot és az izomból idillizált vidéki életet népszerűsítő Tüskevár továbbragozásából se sült ki semmi jó, ami azért is szomorú, mert egy ilyen húzással Fekete István ma milliókat keresne, és tenyerén hordozná a belföldi turizmusért éppen felelős állami szerv.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok Undorító, nehézkes, vastag kötésű. Igaz, hogy a kisgyerekeket várostromra és iszlámgyűlöletre szocializáló "történelmi" (értsd: történelemhamisító) regény a Nagy Könyv egyik éllovasa volt, de nem kell aggódni: ez csak azért van, mert a magyarok zöme ezt olvasta utoljára. Általános iskolában.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór valószínűleg az iskolai irodalomanyag leggyűlöltebb figurái közé tartozik, és ezért meg is tett mindent. Buta hőskultusza, baltával faragott figurái és dagályos elbeszélésmódja joggal háborítja fel korunk ifjúságát. Jókai, illetve azok, akik kötelezővé tették műveit, komoly felelősséggel tartoznak azért, hogy egyre többen vannak a funkcionális analfabéták, akik menekülnek a könyvektől
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Klasszikus ifjúsági történetről szóló, klasszikus ifjúsági regény, amelynek fő tanulsága, hogy szegény kis Nemecsek megszívja az önfeledt baromkodást, ezért lehetőleg nem olyannak kell lenni mint ő. Többszörösen megfilmesítették, ezért felesleges elolvasni. Napjaink grundja a virtuális kibertér, ezt tessenek megérteni. Legalább ott nincs undorító gittrágás.
