Lehet már a cím is olyan abszurd, hogy rengeteg embert elijesztettem, de azért mégis megpróbálnék a sorozat 10. évfordulójára valamit alkotni, amit a sorozat rajongói szívesen végigbogarásznak. Vannak buddhizmussal kapcsolatos, azt valamilyen módon érintő sorozatok, de a Lost ilyen szempontból kicsit különlegesebb a többinél, hiszen még erősebben odatesz a vallási szinkretizmusnak. Üccsit, rágcsát készítsetek be, mert irtózatosan hosszú írás következik.

Ha már említettem, hogy vannak más, a buddhizmust érintő sorozatok is, akkor álljon itt két komolytalanabb példa, amit ennek ellenére tuti nagyon sokak ismernek. Az egyik a Dharma és Greg című szitkom, ahol egy hippi csaj próbálja kizökkenteni az aktakukac társát a mindennapi életből. A másik (talán ismertebb) A Nevem Earl, ahol a történet szerint Earl rengeteg rossz dolgot követett el a legkülönbözőbb emberekkel szemben és emiatt rengeteg rossz dolog is érte. Arra a felismerésre jut, hogy mindennek a hátterében az így felépített rossz karmája áll, így elhatározza, hogy megváltozik. Jó útra tér, összeszedi a rossz cselekedeteit és egyenként jóváteszi mindet. A cselekmény előrehaladtával a karmája is érezhetően javul, a sors már inkább jutalmazza, mint bünteti. Amiért viszont a Losttal komolyabban tudunk foglalkozni vallási téren, az az, hogy a Lost készítői közül többen is komolyan érdeklődnek a buddhizmus iránt és ezt a sorozatban is több soron megmutatják, ezért is lesz egyszerű kiragadni ezeket az elemeket a 6 évadból. Simán lehetne a részekben felbukkanó, a buddhizmuson kívüli vallási elemet is részletesen elemezni, de akkor azt hiszem muszáj lenne cikksorozatot indítani, amit azért nem szeretnék. 

A Lost idejekorán megbukott volna, ha csak a keleti vallások filozófiájára épít (egyébként a készítőknek eszükbe nem jutott, hogy erre alapozzanak, csak mivel voltak ismereteik ezen berkeken belül is, így felhasználták azokat), így behozta a világ más vallásait is, melyekre majd még később kitérek. Azonban ez sem elég egy show sikeréhez, hígítani is kellett és kellett alá egy történet, amely a sok eszme, a sok egyéni sors és a rengeteg helyről és időből kiragadott mitológiai elemek felsorakoztatása miatt igen komplexé vált. Egyébként ezt szokás felemlegetni a sorozat egyik nagy hibájaként. „Hát én elkezdtem nézni, de már a felénél nem tudtam ki kivel van és egyébként is kimaradt pár rész közben, szóval inkább nem néztem tovább.” Hangsúlyozom, a készítőknek nem az volt az alapkoncepció, hogy most akkor rendet teszünk a vallási rendszerek világában, ők is onnan indultak, hogy egy gép lezuhan egy lakatlan szigetre és majd ott lesz valami, ami talán annyira nem fog hasonlítani a Legyek Urára, de előtte inkább annak szorítottak, hogy a csatorna ne kaszálja el pár rész után az egész ámokfutásukat jegesmedvéstől. Csupán annyiról volt szó, hogy elkezdték belecsöpögtetni ezeket a buddhista és egyéb izéket a történetbe, mert tök misztikusak, és szerencséjükre a nézőknek megtetszett, így rátettek még pár lapáttal, és így jutottunk el odáig, hogy 10 évvel az indulás után is van még miről beszélnünk. 

Ezt az írást azoknak ajánlom, akik nem látták a Lostot, soha nem is akarják megnézni, de azért zanzásítva kíváncsiak lennének, hogy mi ez az egész. Azoknak is ajánlom, akik látták, de nem vizsgálták vallási szempontból. Azok, akik még nem látták, de szeretnék megnézni, lehet, jobban járnak, ha most nem is olvasnának tovább, mert le fogom lőni a sorozat főbb csattanóit.

Na, most már tényleg csapjunk bele a lecsóba!

Táguló univerzum

Az alaptörténetben egy repülőgép szerencsétlenség túlélőit ismerhetjük meg egy lakatlannak hitt szigeten. A sorozat 2004 szeptemberében indult, így a gépszerencsétlenség hatalmas szimbólumként élt ekkor még a terrortámadás miatt. Az évadok folyamán egyre jobban megismerjük a szereplőket és a sziget mitológiáját is. Az első évadban a túlélőkön van a hangsúly, a másodikban már elkezdünk a szigettel is behatóbban ismerkedni, a harmadikban a sziget őslakóival is megismerkedhetünk, majd a negyedik évadtól mondhatjuk, hogy megtörtént az alapozás és egymásnak ugraszthatjuk a szereplőket és azok eszmerendszerét.

Az első videó egy vicces kis összefoglaló azoknak, akik egyáltalán nincsenek képben és azoknak is, akik rég látták már a sorozatot. 

Először a sorozatban előforduló buddhista utalásokat és a kifejezések értelmezését szeretném sorra venni, majd egy kicsit kitérnék az egyéb vallásokra, a végén pedig a sorozat záró momentumát is átvilágítom. Innentől tehát óvatosan, mert tényleg spoileres leszek.

Karma

A karma (páli: kamma, cselekedet, tett)  ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye.

Az amerikai filmgyártásban ez a fogalom egy igen univerzális és a nyugati kultúrába jól beilleszthető, ezért nem is csoda, hogy nagyon sokszor ennek a szónak a bedobása a válasz az előjövő problémára. Ez a Lostban sem lesz másképp. Itt 3 fő időintervallumra bonthatjuk a történéseket, melyek között élesek a váltások valamilyen külső hatás miatt. Az egyik a szereplők szigetre érkezés előtti élete, amely sokféle, de azt el lehet mondani, hogy egyik sem kielégítő, éppen ezért változásért kiált. A második időintervallum a szigeten eltöltött idő, ahol egy újabb esélyt kap mindenki, a harmadik pedig a szigetről kikerülés ideje. A múltat és a jövőt is a szigeten történtekkel párhuzamosan flashback és flashforward formájában ismerhetjük meg. Ezek ciklusok és egyben lehetőségek, hogy feloldják a szereplők saját traumájukat. A rossz ciklusokat nevezhetjük nyugaton traumának, de akár karmának is. A Lost ezekről a jó és a rossz ciklusokról szól. Tele van például terápia jellegű mantrákkal, hogy csak egyet említsek, ilyen az egyik tragikus sorsú szereplő John Locke mantrája, a „Nekem ne mondja meg senki, hogy mit NEM tudok csinálni”. A trauma eredetileg sebzést jelent, egy külső erő hatására. Locke-nál ez igen komplex. Élete lelki traumák sorozata. Anyja megszüli, majd utána örökbe adja, felnőttként összetalálkozik apjával Anthony Copperrel, aki egy szélhámos és lelép az egyik veséjével, aztán jön a testi trauma (baleset éri, lebénul), ami hatására egy újabb lelki megrendülés éri. A sebzés után nála is megmaradnak a hegek, vagyis következmények. Ahogy a traumát elszenvedett emberek, ő is kénytelen állandóan foglalkozni a vele történtekkel. A traumatikus élmények gondolataiban, álmaiban, fantáziájában ismételten visszatérnek.

Locke neve ismerős lehet, hiszen a 17. században élt angol filozófus után, John Locke után nevezték el. A készítők igen aprólékosan írták meg a karakter történetét, hiszen a filozófus Locke 1666-ban meggyőzte Anthony Coopert angol politikust, hogy operáltassa meg a beteg máját és ezzel megmentette az életét. A sorozatbéli Locke apjának az egyik veséjét adta, amivel megmentette apja életét is és később megmentette vele saját életét is, hiszen amikor rálőttek, csak a veséjének a helyét érte a lövés. Jót tett és még életében le is arathatta annak gyümölcsét. Lockera illene a bódhiszattva jelző, aki (úgy hiszi) szinte mindent tud, főleg a szigetről és próbálja a többi túlélőt rávilágítani arra, hogy hogyan viselkedjenek a szigeten, mit tegyenek, mit ne tegyenek. Ugyanakkor Locke mégis keresi az istenét, vagy ha nem is azt, de az apját biztosan. A szigetben meg is találja, de csakúgy mint az igazi apja, a sziget is cserbenhagyja. A legszebben ez a hatch bejáratánál üvöltött monológjából derül ki, amikor teljesen hitehagyott lett:

Megtettem, amit kívántál. Miért teszed ezt velem? 

A sorozatban jellemző, hogy mindenki felépít egy elméletet, hogy hogyan működik a világ és általánosan elmondható, hogy ez a végén összeomlik és totál az ellenkezője jön ki. Locknál is kiderül, hogy ez a mantrázás felesleges. Sőt az egész, amiben hitt idáig nem lényeg. Ezután átadja a messiás szerepet Jack-nek, aki egy orvos és így inkább a tudomány embere, mint a hité. Jack azonban hosszú idő után megérti, amit Locke megértett és hit alapján vezeti tovább az embereket. A bukás aztán nála is szükségszerű.

A karma törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár, illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata. A karma azonban nem azonos a sorssal, az eleve elrendeléssel és az újraszületés tanával, habár az újraszületés tanának fontos része a karma. Nagy kérdés a szereplők körében, hogy minden eleve elrendeltetett, véletlenek sorozata, vagy képesek saját akaratukból dönteni és alakítani életüket. A véletlen bűnök is elnyerik a büntetésüket, vagy van egy felsőbbrendű hatalom, ami dönt a bűnök felől, amely felülbírálná az eredendő törvényt és ítéletet alkot. A buddhizmusban ilyen nincs, a Lostban részben van. Van az embereknél felsőbb hatalom, de nem ő a legfelsőbb hatalom, így bár sok mindenben bírálhat és dönthet a szereplők sorsáról, a karma törvénye rá is hatással van. A felsőbb hatalmat első szinten az őslakosok testesítik meg (ha nem számoljuk a túlélők vezetőjét Jacket), aztán kiderül, hogy van aki felettük áll és akinek a hatalma sokkal nagyobb az embereknél. Őt nevezik Jacobnak. A következő videóban a 4. évadból a sziget eredettörténetének két főszereplője látható, amint megalapozzák az elkövetkezendő évadok alapkonfliktusát.

A történet előrehaladtával pedig kiderül, hogy Jacob isteni erején felül is létezik egy erő, mely irányítja a dolgokat, irányítja az egész univerzumot és az is kiderül, hogy még egy ilyen istenség sem tudja irányítani a világot mozgató erőket anélkül, hogy annak az árát később ne érezné meg a saját bőrén.

Ezen kívül rengeteg jelenetben említésszerűen is előjön a karma:

Amikor Sawyer találkozik Sayiddal, miután az visszatért Rousseau fogságából, aki megkínozta (csakúgy, mint Sayid is megkínozta Sawyert az első részekben információszerzés okán), Sawyer a szemére veti, hogy most a karma visszacsapott:

Nem tudom, hogy ti iszlámok ismeritek-e a karma fogalmát, de azt hiszem ez a sziget most tálalt neked egy púpozott tál kozmikus revanst.

A szigetre érkezés előtt Sawyer keresi a szülei gyilkosát és egyik forrása által kapott infó szerint felkutatja a lehetséges gyilkost, de mint a következő videóból is ki fog derülni, tévedés történt, nem ő az. Frank Duckett, akit Sawyer lelő utolsó szavaival utal a karmára, amikor azt mondja, hogy „It’ll come back around”.

Aztán a szigetre zuhanás után, az újabb ciklus elindultával a karma érezteti hatását és valóban, később visszaüt. Legalábbis Sawyer elhiszi, hogy az ami történik vele egy a múltjában elkövetett rossz döntés miatt történik, ugyanis később meggyűlik a baja egy vaddisznóval, aki folyamatosan utána lohol és megkeseríti a napjait. Sawyer Duckett-et látja benne és amikor alkalma lenne eltenni láb alól, meggondolja magát. Ha ez egy teszt lenne (lehet az), akkor Sawyer sikeresen teljesített rajta.

Aztán még egy Sawyeres kötődés, ahol a jelenet másik szereplője Juliet a karmát már úgy azonosítja, mint lelkiismeretet. Tett valami rosszat, ezért a lelkiismerete azt mondja neki, hogy vegyen részt egy veszélyes küldetésen és ha úgy ítélik meg a felsőbb szférákban, hogy rászolgált, akkor legyen meg a büntetése a végén. Közben eszembe jutott, hogy ez a "majd a felsőbb hatalom elbírál" motívum is többször feltűnik a sorozatban, elég ha csak Mr. Eko vs. Füstszörny, vagy Ben vs. Füstszörny "tárgyalásra" gondolunk. 

Egy másik túlélő, Bernard, mint a felvilágosult nyugati, Sawyerhez hasonlóan elmagyarázza, hogy mi a karma. Kicsit furán jön ki, hogy Jin-nek, a koreai karakternek: 

Dharma

A dharma fogalma a második évadtól jön be, amikor kiderül, hogy a lakatlan sziget még sem annyira lakatlan és vannak modern épületek, melyekben mindenféle kísérleteket folytattak anno (nyulak és időutazás témakörben például...). A szervezet, aki ezeket a kísérleteket folytatta a Dharma Kezdeményezés (mozaikszó az angol Department of Heuristics And Research on Material Applications – nagyjából: A Kísérletalapú Ismeretgyűjtés és -Alkalmazás Osztálya kifejezésből.) nevet viseli. Az 1970-es években kezdték meg működésüket a szigeten, majd egy úgynevezett incidens után eltűntek, de voltak akik átvegyék a helyüket és 1990-ig működtek.

A következő videó ezzel kapcsolatos. Egy eligazító film, amelytől sokan azt vártuk, hogy majd jól választ ad minden kérdésünkre, közben meg még több kérdést adott. Ami fontos lehet azoknak, aki nincsenek annyira képben, hogy a föld alatti bunker amit találtak a túlélők, egy számítógépet rejtett és egy számlálót, ami 108 perctől számol vissza. Azt az utasítást kapták a bunkberben élő Desmond Hume-tól (David Hume skót filozófus után), hogy egy bizonyos kódot kell beütniük miután a számláló az utolsó 3 percbe ér, mert ha nem, akkor lehet a világnak is vége lesz. A Hit embere és a Tudomány embere újra megmérettetett.

A 108-as szám is több ponton kapcsolódhat a valláshoz:

• A 108-as szám szintén nagy jelentőségű a védikus vallásban; mennyei, bűvös számnak számít (108 Upanisad, rózsafüzér szem stb).
• A “Suparinpei” (a 108-as szám kínaiul) különleges jelentőséggel bír a buddhizmusban. Hisznek abban hogy ha egy ember 108 gonosz szenvedéllyel rendelkezik és egy buddhista templomban az év utolsó napján (december 31-én) éjfélkor 108-szor megkongat egy harangot, az elűzi azokat.
• Sok buddhista templomnak 108 lépcsője van.
• Visnunak (Visnu a három legfőbb hindu istenség (Brahma, Siva, Visnu) közül az egyik, sokak szerint a legfontosabb. Ő az anyagi teremtés fenntartója. Nevének jelentése: „aki mindent áthat, mindenbe behatol”.) 108 szent temploma van.
• Nagyon sok szutra 108-szor ismételendő.

A videóban látható, hogy a kezdeményezés logója egy Ba Gua, melynek közepén a Dharma felirat áll.

 Ez már nem is buddhizmus, ez már taoizmus.

A dharma szó a buddhizmusban buddha tanításaira vagy a gyakorlásra is utalhat, de igazából egy sokjelentésű fogalom (természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, az abbhiddarmában ez a valóságot felépítő elem). Valószínű itt inkább a törvény jelentésében használják, ezért is tehették egy bagua közepébe. A sorozat nézője számára ezek persze nem feltétlen fontos jelek, szimbólumok, hiszen nélkülük is érthető a történet folyása és az alap mondanivaló is. Ezek az apróságok inkább azoknak szólnak, akik az akciójeleneteken kívül még több tartalmat kívánnak.

Ha létezne Dharma márkájú termék, akkor egy rakás pénzt kaszálhattak volna a Lost miatt, hiszen a sorozatban másfajta termékelhelyezés nem nagyon van. 

Jó példa még erre még a 70-es évekből hátramaradt Dharma kisbusz, amit egyik részben sikerült elindítaniuk (a valódi márkája ennek mondjuk könnyen kisilabizálható).

A Dharma buszban felhangzó dal címe: The Road to Shamballa a Three Dog Night együttestől (Shamballa: egy rejtett királyság a Himalájában, a tibeti buddhisták tanításában).

Egy másik többször feltűnő motívuma a Lostnak a Tan Kereke, melyet ismét csak egy igen furcsa megvilágításból tálalnak a nézőknek.

A buddhizmusban a 8 küllő a Nemes nyolcrétű ösvényt ábrázolja. A mahájána iskolák a buddhista tanításokat különböző, egymást követő fejlődési szintekbe sorolják. Ezeket a stádiumokat nevezik a dharmacsakra "fordulatainak" (dharmacsakra-pravartana).

A dharmacsakra előfordulásai a sorozatban:

Megjelenik Susan és Brian Porter házában az első évad 14. részében:

DE A kereket meg is forgatták (kétszer is) és itt most majd egy kicsit le is kell térnem a fő csapásvonaltól.

Először Ben a sziget őslakosainak lebőgött vezetője forgatja meg, hogy elmozdítsa a Szigetet a helyéről (igen, tudom, f*szság, sci-fi elem):

Amikor Ben megforgatta, az nem úgy működött, ahogy kellett volna, ami nem is csoda, mert nem az ő feladata lett volna, ő erre nem állt készen és elég nagy galibát is okozott ezzel. Ekkor már nem volt vezető szerepben. Helyette Lockeot szerették volna a sziget vezetőjének és neki kellett volna forgatni, hiszen kiderül, hogy gyermek kora óta rá vártak. A magyarázatot a miértre elég kreatívan kapjuk meg. Ben rosszul forgatott és a túlélők elkezdtek randomszerűen utazni az időben (a sziget eltűnt). Az egyik ilyen utazásnál Locke találkozik Richard Alperttel a múltban. (Anno ő töltötte be  a vezető szerepet az őslakosok között.) Itt Locke elmondja neki, hogy ő lesz a jövőben a vezetőjük és ha nem hiszi el, látogassa meg, mert később 1956-ban születik meg Talehassiben. Richard Alpert meg is látogatja a születésekor, majd 1961-ben is, amikor már 5 éves, és ekkor egy ismerős próbatétel elé állítja. Ez a próbatétel hasonlít a Dalai Láma kiválasztáshoz. A Kis Buddha c. filmben is láthatjuk, hogy a Dalai Láma halálát követően a szerzetesek keresésbe kezdenek, hogy a kisgyerekek közül megtalálják és kiválasszák a Dalai Láma reinkarnációját. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha felismeri a megelőző Láma személyes tárgyait. Az időutazós kis csavarral (ahol Locke átadja Richardnak az iránytűjét) ugyanezt láthatjuk a következő videóban.

Az időugrásokat megállítandó, Lockenak sikerül újra eljutnia a kerékhez és megforgatja azt. Az időugrások megállnak, a szereplők a 70-es években ragadnak, ahol a Dharma Kezdeményezésnek köszönhetően a hippi kultúra is bekerült a sziget történelmébe. A sorozat ezen része természetesen nem tér ki ennek a kultúrának a bemutatására, hiszen a kezdeményezés szabályai gátolják a teljes hippiség elburjánzását, de olyan apróságokkal, mint tudatmódosítók, maga a Dharma Kezdeményezés, ruhák, zenék, melyek ezt a kort idézik, jelzik, hogy milyen szellemben él itt ez a kommuna.

Kicsit visszatérve még a rang átadás átvételekre, ez szintet is lép a sorozatban, amikor kiderül, hogy az őslakók felett uralkodó entitás is él a szigeten (Jacob), aki már-már isteni jellemzőkkel rendelkezik. Nem halhatatlan, így át kell adnia a stafétát, de hozzá képest az őslakosok vezetője alárendelt viszonyban van. Ezeket az időintervallumokat, melyekben ezek a csodás képességekkel felruházott entitások uralkodnak párhuzamba lehet vonni a világkorszakokkal és azok buddháival. A sorozat folyamán háromszor történik meg az átadás-átvétel, ilyen szempontból 3 világkorszakon keresztül követhetjük a sziget történelmét. A múlt buddhája (sok van, de a legismertebb talán) Dipamkara aka. Jacob anyja, a jelen buddhája Jacob (Gautama), a jövő pedig Hurley azaz (Maitreya).

A következő videókban érdemes megfigyelni, ahogy a szertartások egyszerűsödnek. Valahogy tényleg így működik a világunk. Amíg régebben azért megadták a módját a beavatásoknak, manapság már inkább csak a végkimenetel sikeressége érdekli az embereket, lehetőleg gyorsan. Az első videón tehát egy díszes, szertartásos beavatást láthattok, a harmadikon pedig egy "csináljuk gyorsan, aztán menjünk már" beavatást.

Érdekes lehet még, hogy Hurley, aki a 3. korszakban kezdi el a sziget irányítását (amit már nem láthatunk), kísértetéjesen hasonlít (testalkata és kedélye) Mirokura, avagy Maitreja buddhára. Az eljövendő buddhára, aki a buddhizmus tanítása szerint a Tusita mennyekben lakozik. Szanszkritul Maitréja, kínaiul Milefo, koreaiul Minik, japánul pedig Miroku néven ismerik és tisztelik. Maitréja Indiából induló keleti térhódítása közben jutott el Kínába. Az 5-6. században már széles körben kialakult a kultusza is. Persze ez is már belemagyarázásnak tűnik és valószínűleg a készítők ennyire nem gondoltak bele, de még így is nagyon szépen kijött ez a végeredmény. Olyan ez, mint amikor hibásan oldasz meg egy matek feladatot, mégis a helyes végeredményt kapod.

Buddhizmus

Buddha is több helyen megjelenik az évadok folyamán, először a 3. évad 8. részében Desmond Hume történetében, amikor az meglátogatja Charles Widmore-t. A festmény tetejét érdemes nézni, a fordított NAMASTE felirat alatt.

Később, ide visszatérünk, amikor a szereplők köztes létbeli cselekedeteit láthatjuk és akkor már nem Buddha lesz a képen, hanem egy mérleg, ami a tibeti buddhizmusban Dharma-Raja mérlegét is szimbolizálhatja, aki ezzel bírálta a halottakat. Ami még valószínűbb, hogy ez az egyiptomi mitológiából Maat istennő mérlege. A mitológia szerint a bírák a halott szívét a mérleg bal serpenyőjébe helyezték, a jobb serpenyőbe pedig Maat, az igazság és igazságosság istennőjének, vagy annak képviselőjének a tollát. Anúbisz (a holtak oltalmazója) pedig lemérte. Ha a halott lelke kiállta a próbát Oziriszhez, a holtak istenéhez jutott, akivel egyesült, s így elnyerte a túlvilági életet. Ha nem, akkor a pokol kutyája felfalta és végérvényesen meghalt.

A mérleg felbukkan még egy helyen, Jacob barlangjában, ahova egy létrán kell lemászni. Érted, Jákob lajtorjája. Kacsint!

A Távol-Keleti buddhizmusba is betekinthetünk Locke-nak köszönhetően egy zen kóan erejéig, amikor Sun a koreai házaspár női tagja keresi elveszett gyűrűjét:

Ahhoz hogy megtaláld amit keresel, hagyj fel a keresésével.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a 6. évadban felbukkanó szereplő neve Dogen (Hiroyuki Sanada). Dogen Zenji a soto zen buddhista iskola alapítója, aki nemesi családba született és 1200-1253-ig élt. Korán elvesztette a szüleit és szerette volna megérteni az életet és a halált. A filmben Dogen a fiát veszti el és ez készteti arra, hogy elvállaljon a Szigeten egy állást, amire Jacob kéri fel. Aki a történelmi Dogenről szeretne még többet megtudni ajánlom a Banmei Takahashi írta és rendezte filmet Dogen életéről.

Tovább sorolva a buddhista jelképeket, ugorjunk vissza a harmadik évadba, ahol buddhista szimbólmok IS felbukkannak egy a Dharma kezdeményezés által összevágott agymosó filmben, ami a film szerint igen hatásos. Ezek idézetek a Dhammapada-ból, pl. "Plant a good seed and you will joyfully gather fruit." vagy "We are the causes of our own suffering" és "Think about your life".

Vagy: "Everything Changes", amely az aniccsa (szanszkrit: anitja) (állandótlan) a buddhizmusban lévő létezés 3 jellege közül az első. A buddhizmusban a létezés három jellemzője közül a dukkha (szenvedés) a második, az anatta vagy anáthman (szanszkrit - nem én) a harmadik jelleg.

Ezeken kívül: Be the awekend One, Overdoing things cannot lead to happines, The extinction of desire is Nirvana (a vágyak kioltása út a Nirvanába).

Hinduizmus

Nagyon sok kifejezés köthető úgy a hinduizmushoz is, mint a buddhizmushoz, ami a sorozatban előfordul. Konkrét hinduizmushoz köthető eseményt azonban csak egyet említenék, ez pedig egy temetés volt. Ez elsőre, sőt másodjára is vicces, de alapjaiban mégis a hindu temetésre hajaz.

Miután a túlélők közül Sun az ismeretlentől félve lelőtte az ellenfél csapatában játszó Colleent, azt egy hindu szertartás kereteiben búcsúztatták.

A bráhmana papok védikus mantrákat énekelnek, miközben a máglya ég. A halott hamvait egy szent folyóba, a Gangeszbe vagy a Jamunába szórják. Az is előfordul, hogy elviszik Haridvarba a Gangesz forrásához, és ott helyezik a folyó hullámaiba.

Más vallások

Lost példaértékűen multikulturális. A karakterek  etnikailag, és hitkultúra szempontjából is rendkívül sokfélék. Az Oceanic 815 járatának túlélői és a szigetlakók közt az amerikai karakterek mellett más nemzetiségű szereplők is felbukkannak, mint az iraki (Sayid), a brit (Charlie), az ausztrál (Claire), a koreai (Sun és Jin), az orosz (Mikail), a nigériai (Eko), a francia (Rousseau) stb. Ha a történetrásra gondolok, már csak emiatt is hatalmas potenciál van a Lostban. A hitkultúrák, és ideológiák sora élezheti a szereplők közti ellentéteket: nyugati kereszténység (Eko), iszlám (Sayid), pogány spiritualizmus (Locke), vagy épp megrögzült ateizmus (Jack). Nagyon fontos, hogy mindez egy teljesen elszeparált helyen törtnik. Olyan a Sziget, mint egy kísérleti laboratórium. Ezt szinte ki is mondják a készítők, amikor behozzák Jacob és névtelen tesójának konfliktusát.

Szokás mondani, hogy mindegy milyen eszközökkel jutunk fel a hegyre és az is mindegy, hogy melyik oldaláról kezdjük el megmászni, a lényeg, hogy elérjük a csúcsot. Ez a közös minden szereplőben. Elindulunk a hegyre és fel is érnek a csúcsára. Ahogyan megszületnek és végül mind meg is halnak. A Lost erre próbál rámutatni, ezért felsorakoztatja a vallások tárházát, melyekkel a szereplők operálnak, sőt még egy olyan szereplőnk is akad, aki nem hisz semmiben csak a tudományban. A vége pedig jószerével mindenkinek ugyan az lesz, mindenki ugyan oda lyukad majd ki a rengeteg néző bánatára. Ennyire azonban még ne szaladjunk előre,  jöjjön pár példa az egyéb vallásokra is.

Kereszténység

Nyugati sorozat lévén rengeteg a bibliai utalás, sok ilyen név és történet el van rejtve a cselekményben, de már így is szörnyen hosszú lesz a poszt, így mindre ezek közül nem térnék ki. A kedvenc ilyen jelenetemben egy olasz szobrász-festő Andrea del Verrocchio (1435-1488) műve elevenedik meg. A címe Krisztus megkeresztelése.

A filmre vitt festményen az ausztrál Clair és anyukája angyalként jelenik meg, Clair szigeten született babája Aaron pedig Krisztus, akit meg kell keresztelni. A jelenet álomszerű és a végén Hurley – akit nem mellesleg Charlie tudatalattija Keresztelő Szent Jánossá avanzsál – szólongatja, ébreszti Charliet a drogok okozta kábulatból.

A festményt Charlie tudata nem véletlen elevenítette meg, hiszen az epizód elején, amikor betekinthetünk a gyermekkorába, egy pillanatig láthatjuk a lépcsőlejárójuk falán is. Tehát nem a semmiből jött a festmény ötlete.

Ezenkívül még pár képet találtok alant a galériában, melyeken a jellegzetes kéztartások a kereszténységet juttathatják a nézők eszébe (széttárt karok, szenvedő Jézus)

New Age

A new age az Egyesült Államokban létrejött utópikus vallási mozgalom, melyben hangsúly az egyénen van, akinek a saját lelki útját kell követnie. A New Age ideológiái sok más különböző természetközpontú vallásból építkezik: buddhizmust, taoizmust, sámánizmust és őslakók kulturális hitét ötvözi.

(Nagyon röviden: a szereplők között ott van Richard Alpert, aki a megegyező nevű new age gururól kapta a nevét. Született Baba Ram Dass. 1931. április 6.-án. A sorozatbéli Richard Alpert nem öregszik, 170-180 év körül lehet.) 

Ami érdekesebb Alpertnél, az egy rítus, amit John Locke végez el. Ezzel kapcsolatban is van egy videó. Itt Locke, amikor kilátástalan helyzetbe kerül és nem tudja merre tovább, felépít egy sweat lodge-ot, azaz izzasztókunyhót. Ezt a New Age vallás az amerikai őslakóktól nyúlta (de használtak ilyet Észak-Ázsiában és Észak-Európában is). Állítólag, aki részt vesz ezen a szertartáson találkozhat valódi önmagával. Használják gyógyító, megtisztító és önismereti szertartásként is. A résztvevők gyakran élnek át születési élményeket a belülről meleg nedves, szűk kunyhó az anyaméhre emlékeztet. Locke a belső hangjait szeretné meghallgatni és megoldani a jelenlévő problémákat. A kunyhót használók gyakran találkoznak elhunyt rokonaikkal, ismerőseikkel. Locke is találkozik valakivel, az első évadban miatta meghalt Boonenal. 

Bardó/Purgatórium/Skandalum!

Végül a sorozat végéről is essen szó. Az utolsó évad is két síkon játszódik. Az egyik a szigeten történteket próbálja lezárni, a másik pedig egy furcsa univerzumban játszódik, melyről eleinte nem sokat tudunk, csak annyit, hogy ebben az Oceanic 815 járat nem zuhant le és a szereplők sorsa máshogy alakul. Mint kiderült, az utolsó részben ez az alternatív univerzum nem más, mint a köztes lét univerzuma és ki tudja mióta, de már mindenki meghalt a szereplők közül. A készítők itt sem nevesítik, hogy mégis mi ez a világ. Purgatórium? Bardó? Meghagyják mindenkinek a választást. Mi utal arra, hogy ez mégis a Bardó?

Egy kis jógacsárát is belecsempésztek ebbe az évadba. Konkrétan szinte mindegyik szereplő belenéz valamiféle tükörbe. Innen induljunk ki és a következő magyarázat után hátha sikerül meggyőznöm titeket.

A jógácsára filozófiája, részlet (Takács "Taki" László fordítása)

Ahogy az ember a tükör alapján saját arcának képmását
véli látni, de valójában semmi az,
ugyanígy tapasztaljuk a halmazok alapján az én képzetét,
holott - mint arcunk képmása - semmi az.
S ahogy tükör híján arcunk képmása, halmazok híján az
én képzete sem tapasztalható.

A tükör szimbólummal próbálnak arra utalni, hogy a szereplők még ragaszkodnak az énhez. Az utolsó percekben el is fogják majd engedni azt, és amint a templom termét fényár önti el magasabb tudatállapotba emelkednek, ahol már nem lesz én.

Indiában és Tibetben is fontos szerepe van a Fénynek. Indiában a Fényt a Szellem és a teremtő energia megnyilvánulásának tekintették minden kozmikus szinten. Az istenek felbukkanása éppúgy, mint egy-egy Megváltó születése vagy megvilágosodása természetfeletti fény áradásával nyilvánul meg. Ha a halott magára ismer a Fényben, akkor ennek következtében megszabadul és kilép a körforgásból. A buddhizmus szerint értelmezhetjük úgy, hogy a lét egy próbatétel. Életünkben egy tesztnek vagyunk kitéve, melyet, ha jól megoldunk, akkor elérhetjük a Megvilágosodást. Ez a teszt a Tibeti Halottaskönyv írásai alapján megismételhető a köztes lét állapotában és itt még mindig van esély az ellobbanásra.

Hat féle Bardót különböztetünk meg, ezek sorban: az Élet Bardója, az Álomállapot Bardója, a Meditáció Bardója, a Halál Folyamatának a Bardója, a Valóságos Átélésének Bardója és a Samsárában való Újjászületés Elérésének a Bardója. A Valóságos Átélésének Bardójában (a halált megjárt lámák szerint) a Bardo-test formája megegyezik a halott fizikai test formájával. A forma és az azt körülvevő világ persze megváltoztatható, hiszen az egész egy nagy tudati kivetülés. Valójában nincs jelentősége, hogy a halott személy Bardo-teste ebben a világban, vagy egy túlvilágban van-e. Mindkét világ, tudatállapot függő, s mivel a Bardo-testben újjászülető tudat sokkal nagyobb kapacitású, mint ez, számára mindkét ‘világ’ valós. Érzékeli mindazt, ami ebben a világban, azaz ezen a tudati szinten történik, de érzékeli a dolgok sokkal mélyebb valóságszintjeit is. Így annak megfelelően, hogy tudati fejlettsége milyen mértékű, más hozzá hasonló tudatú ‘halottal’ is találkozhat. Ha nem kerítik hatalmába negatív érzések, akkor segítő társra talál a Valóságos Átélésének Bardójában. Ezeket a tibetiek isteneknek hiszik, akik olyan megvilágosult lényeg, akik a köztes létben bolyongókat segítik a tovább lépésben. Ez a segítő bármilyen alakot ölthet. A halott, ahogyan elfogadja halálának tényét, a világ elkezd halványulni, egyre magasabb tudatállapotba emelkedik, majd elhagyja a világot. Valójában azonban nem megy sehova, csak a tudatállapota változik meg. Ekkor egy semleges teret fog látni és ez az a tér, ahova igazából kivetítette addig a látomásait, tehát tiszta lesz a tudata. 

És most ezt az egészet ültessük át a Lostba.

A Lostban van egy visszatérő mondása Desmond Hume-nak a "See You in Another life brother". Az érdekes, hogy a 6. évadban ez tehát meg is történik. Sőt ő lesz a szereplők segítője a haláluk után, amikor egy kreált világban élnek és nem emlékeznek előző életükre. Desmond lesz az, aki segíti őket emlékezni és továbblépni. A szereplőknél pedig szépen sorban megtörténik az anamnézis. John Locke anamnézisét megmutatom, már csak azért is, mert nála ismét elhangzik a sorozatbéli „bardó világban” olyan sokat használt „awake – felébredni, ébren lenni” kifejezés, amit a buddhizmsuban a megvilágosodottakra használunk. Annyit érdemes itt tudni, hogy mivel ebben a világban nem zuhant le a repülő, Locke tehát mozgássérült maradt. Összetalálkozott Jack-kel, aki gerincsebész és végül ő vette rá egy műtétre, ami sikeresen végződött. Bár később, amikor mindenki feleszmél, ki is mondják, hogy soha nem is lett volna szükség erre a műtétre.

Jack, a Tudomány embere a legmakacsabb, neki szüksége lesz a halott apja lökésére is, hogy továbblépjen. 

Az utolsó rész utolsó percei egy templomban játszódnak, amiben, ahogy a videón is látszik minden nagyobb vallásból elhelyezték azok szimbólumait, többek között azért is, hogy az egyéb vallási szervezetek nehogy reklamáljanak és pereljék a Disney stúdiót (csak vicc!).

Nagyvonalakban ennyi, viszont tudom, hogy macskák nélkül nehéz egy posztot sikerre vinni, ezért itt van még egy macskás videó.

+Ha valaki eljutott idáig,  jelezze egy kommenttel, mert szeretném nagyon megdicsérni. :) 

Ha tetszett ez az írás, esetleg még ezeket is érdekesnek találhatod:

LOST – A 6. évad részeinek elemzése (1/3)

LOST – A 6. évad részeinek elemzése (2/3)

LOST – A 6. évad részeinek elemzése (3/3)