Toriyama Akirával már több soron foglalkozott a blog. Készült már életrajzi írás a híres mangakáról, de születtek bemutatók leghíresebb alkotásairól is: a Dragon ballról, és egyéb mangáiról. A régebbi írások idején még csak említésszerűen foglalkoztam első igazán sikeres munkájával a Dr. Slump - Arale chan c. animével/mangával, de mostanra sikerült végignéznem az első szériáját. Erről emlékeznék most meg pár sorban...sok képpel...és két illegálisan feltöltött videóval.
Ha animét kell elemezni mindig kicsit zavarba jövök, hiszen biztos nem tudok egy profi elemzést leszállítani, főleg nem egy animefannak. A legfőbb gond az, hogy nem nagyon tudom mihez hasonlítani az elemzett műveket, mert bár elég sok animét láttam, de messze vagyok attól az igazi animéstől, aki ránéz egy jelenetre és arról másik 5 jelent jut eszébe, másik 5 animéből. Ezért fogok ezalkalommal is csupán magára erre az egy animére hagyatkozni (na jó, pár Dragon ballos párhuzamot tuti be fogok hozni), és mindenféle szakmaiságot félredobva csupán a filmélményt próbálom átadni nektek.
Filmélmény az ugyanis akad a Dr. Slump esetében, mert rengeteg felejthetetlen percet okozott azalatt a pár év alatt, mire végigvittem mind a 243 részt. Ennyi ugyanis az alap sorozat. Ehhez készültek még különálló filmek és egy reboot sorozat is. Film 1981-től 2007-ig bezárólag összesen 11 darab készült, a sorozat 1986-os befejezését követően a reboot pedig 1997-99-ig futott összesen 74 epizóddal. Ezekkel kapcsolatban főleg azért leszek szűkszavúbb, mert pár képkockát láttam csak belőlük, de nagyjából sejtem mire számíthatok. A különálló filmekkel kapcsolatban mindenképpen. Ugyanis a Dr. Slump epizódonként bruttó 24 perc. Ez a 24 perc pedig a legtöbbe esetben 2 részre van tagolva, és ez a 2 rész 2 történetet is mesél el. Van, hogy egy nagy történet kerekedik egy rész alatt, de előfordul az is, hogy több részre kiterjed a történet. És akkor itt jön a lényeg: A Dr. Slump zseniálisan működik, ha rövid történetekről van szó, de amint elkezdik részekre nyújtani elkezd laposodni és (ne legyen igazam) az a gyanúm, hogy emiatt a különálló filmek sem működhetnek olyan szuperül, mint maga a sorozat helyzetkomikumokra épülő részei. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a sorozat a manga alapján készült és a rajzfilm verziójába is igyekeztek megtartani a manga történetét.
A reboot sorozatra most külön ki sem térnék részletesen. Legyen elég annyi, hogy Arale-chan népszerűsége a 80'-as évek óta apadt, ezért lehúztak róla még egy bőrt. Modernebb rajzolás, más szinkronhangok és több Dragon ball crossoverrel ment le a 74 rész. Esetleg ha azt is sikerül végignéznem, akkor majd arról is írok (a filmekkel egyetemben).
Történetünk főszereplője Norimaki Senbei (Dr. Slump, akit tévesen sokan Dr. Skunku-nak hívnak, ami bűzös borzot jelent), egy kattant tudós, aki Penguin faluban éli cseppet sem szokványos agglegény életét. Megépít egy robotlányt, aki szinte teljesen tökéletes, emberfeletti erővel rendelkezik, csupán csak a szeme rossz. Ezt orvosolják is gyorsan egy szemüveggel és az Arale-nak elkeresztelt robotlány rászabadul a világra. Így lesz a 28 éves professzornak hirtelen egy 13 éves lánya vagy húga (attól függ kivel beszél Senbei-san), akinek még orrlyuka sincs, de ez kit érdekel, hiszen a többieknek sincs, és hát ez így jó ahogy van, hiszen nem fog kifolyni belőle a takony (ezt nem én mondom, ők mondták).
A sorozat első részeben gyorsan bemutatásra kerül minden szereplő és habár Norimaki Senbeit szánták főszereplőnek anno, gyorsan átadta a stafétát Arale-nak, akinek főbb baráti köre eleinte az iskolából kerül ki. A 3. részben pedig egy időutazás folytán szert tesz állandó társára Gatchanra. A részek folyamán ez az időutazós motívum újra és újra feljön, sőt az egyik kedvenc részem is egy időutazós rész, amelyben ügyesen kikerülik az időutazással kapcsolatos paradoxonokat. Innen is pacsi a készítőknek! Szóval Arale és Senbei, akik neve egy-egy fajta japán rizsrágcsára utal....várj mutatom....
...szóval ők ketten gyűjtögetik maguk mellé a barátokat és pár ellenség is bejön a képbe, akikkel vagy leszámolnak rögtön, vagy egy visszatérő főgonosszá teszik meg, akinek ugyan szintén nincs sok esélye a robotlánnyal szemben, de durva harcokkal és nagy robotokkal azért még azt is el lehet adni, amit nem...ugye... Egyik ilyen ellenség készít egy másik robotot, aki majd tervei szerint legyűri Arale-t. Ez nem igazán jön össze neki, mert a robotfiú beleszeret a robotlányba és elindul a kettejük romantikus szála is. Mellettük Senbei is megházasodik, méghozzá Arale tanítónénijét veszi el Yamabuki Midori senseit, aki folyamatosan úgy beszél, mintha egy végtelen orgazmust élne át. Kettejük szerelemgyereke lesz Turbo, aki szintén szuper képességek birtokába jut. Nem akarom lelőni a poént, hogy hogyan, én teljesen kiakadtam azon a részen.
Penguin falu minden apró szegletét megismerhetjük és ezen felül rengeteg történetet feldolgoz a rajzfilm (a japán és a nyugati népmesék berkeiből is), de még filmes utalásokat is kapunk dögivel. Toriyama biztos nagy sci-fi rajongó lehet, mert mind a Star Wars, mint pedig a Star Trek előtt fejet hajt és rengeteg easter egget csempész a részekbe. A kisebb meglepetések mellett pedig állandó szereplő Suppaman, akinek a neve és kinézete is kísértetéjesen hasonlít az amcsi Supermanéra. A különbség mindössze annyi, hogy a rajzfilmes változata 0-24 dúrja az orrát és a neve még véletlenül sem az amerikai szuperhős nevének nyúlása, hanem abból ered, hogy mindig umeboshit zabál, ami ugye savanyú és hát azt, hogy savanyú japánul úgy mondják, hogy suppai...tehát...suppaman...értitek. Suppaman riválisa Tarzan, és ott van még az általános iskola egyik tanulója az eminens Supokku (Spock), akit aztán a történet előrehaladtával leszedálnak és egyszerre ő lesz a legbutább.
Namármost itt egy másik galéria (kattints a képre, hogy a többi kép előjöjjön), amiben olyan képek vannak, amelyek szereplői hasonlítanak valahonnan valakire. Ezeken vagy elárulom, hogy mit kell észrevenni, vagy nektek kell kitalálni. Azért én sem érek ám rá egész nap képeket címkézni.
A Dr. Slumpban vannak versenyek, mérkőzések, melyek később a Dragon ball-ban a Tenkaichi Budokai formájában csapódnak le. Ez pedig nem az egyetlen közös pont a későbbi Dragon ballal, mert jól láthatóan rengeteg karaktert és történetet átemelt a mester. (Ezt alább a következő galériában láthatjátok.) Később olyannyira nem tudott elszakadni Penguin falutól, hogy még a Dragon ball-ban is szentelt neki pár részt, amikor Goku és Blue tábornok átkerül Arale-chanék közé és az egész sztori a feje tetejére áll. Komolyan, ezen nincs mit csodálkozni, Penguin falu tényleg egy bolondokháza. Egyébként amikor először szembekerült Goku és Arale egymással (1987 környékén), meg is kérdezték Toriyamától, hogy melyikük jönne ki győztesen egy küzdelemből. Toriyama ekkor még azt felelte, hogy Arale erősebb, így valószínűleg ő, mára már azért valószínűleg nem sok esélye lenne a kiscsajnak. Ha már itt tartunk, a Dragon ball első sorozatában nem csak a Penguin falus részekben jelennek meg Dr. Slump szereplői. Már az első részben feltűnik Bulma házában Arale egy képen a falon, és ezen kívül még húsvér önmagát is kiszúrhatják a figyelmesebb nézők a sorozat egyéb radnom pontjain. Megkönnyítve a dolgotokat pár képet összegyűjtöttem erről is (itt is kattints a képre, hogy a többi kép is előjöjjön).
A Dr. Slump nem korhatáros, viszont a fiatalabbak és az idősebbek is találni fognak benne valamit, amiért jó nézni. Kiderül, hogy Toriyama iszonyú vicces fazon és kár, hogy ebből a humorból a Dragon ballra már nem sok maradt. A főszereplő Arale a naiv kis robotlány (bizonyos szempontból ő a női SonGoku) pedig imádnivaló, ami a nagyszerű szinkronhangjának is köszönhető, így az anime nézeti magát és meg merem azt is kockáztatni, hogy aki egyszer már végignézte, az nem fog megelégedni annyival és alkalomadtán újra fogja nézni. Egy 100%-ig kellemes kikapcsolódást nyújtó rajzfilmről van tehát szó.
Az anime grafikája láthatóan nem túl részletes...ilyet lehet nem is szoktak mondani...szóval elnagyolt háttereket látunk dögivel és sokszor az akciókon is látszik, hogy spórolásra mentek a rajzolók. Ennek ellenére valamiért ez a fajta rajzolás az, ami maximálisan bejön nekem és a pokolba az éles 3D-s animációkkal.
A zene semmi extra, de az ilyen elemzésekben erre is ki szoktak térni és hát akkor rajtam se múljon...
Erről a képről jut eszembe, hogy a Dr. Slump-nak van jó pár Zseniális teknőse, ha a perverz karakterekre gondolok.
Azt is meg merem egyébként kockáztatni, hogy a készítők nem vetették meg a mariskát és itt most nem a női névre gondolok, hanem a drogra.
Fingós poénokból is van bőven, ehhez sem kell a japán tudás.
És vannak olyan jelenetek, amiket jobb nem is kommentálni.
A japán nyelvtanulók örömére jól meg van rakva az egész sorozat szójátékokkal.
Az én örömömre meg rengeteg visszatérő poén is van benne.
Sajnos a sorozathoz nem készült magyar felirat, én angolt sem találtam, de az igazat megvallva nem is nagyon kerestem. Két részt feltöltöttem nektek indavideóra, így a fílingjét talán még akkor is átérezhetitek, ha nem tudtok japánul. Ez a két rész az 1. rész, ahol bemutatkozik mindenki, a másik pedig egy későbbi epizód, ami különleges abból a szempontból, hogy a rajzfilmben oly' sokat feltűnő bélsaracska életét mutatja be. Szívmelengető történet, ajánlom mindenkinek. Esetleg, ha igény lenne rá, tudnék még feltenni pár részt, azt viszont senki ne várja tőlem, hogy az egészet felnyomom, mert bizony nekem is csak egy anyám van.
VIDEÓK:
