Kifeküdni a tengerpartra, kortyolgatni a fenségesen hűsítő Sapporo sört, a jeges jázmin, vagy árpa teát, stírölni a strandolókat, gyakorolni a nem létező angol nyelvtudást francia turistákon, estére visszasétálni a városba, meglátogatni egy klubot, majd hajnalig mulatni. Ilyen is lehet egy japán napja, ha beköszönt a nyár. Ez persze csak a jéghegy csúcsa a tikkasztó kánikulai repertoárnak.

Május végén Japán nagyobbik hányadán beköszönt a nyár egy erőteljes hőhullám kíséretében. Ezt pedig súlyosbítja a júniusban elkezdődő esős évszak (tsuyu), ami egy olyan szaunát alakít ki, ami jó időre elviselhetetlenné teszi a szabadban tartózkodást. Az elnevezés mögött természetesen vastagon ott van a japán kultúra, hiszen a kifejezés két írásjegye igen beszédes. Az egyik a szilva (梅 - ume), a másik pedig az eső (雨 - ame) kanjija. Ezek együttes olvasata tehát a tsuyu. A magyarázat a két ideogrammára az, hogy a japán szilva ezen esőzések idején érik meg, így a két dolgot összekapcsolva a japániaknak egyből a nagy esők jutnak eszükbe. A hosszú, folytonos esővel járó, rosszidő, mely hetekig tart, a mezőgazdaságnak és ezáltal a japánoknak mégis áldásos. A farmerek is iparkodnak, hogy az esőzések beköszöntéig elültessék a rizst a földeken. A japán szilvából készülő pálinkát, és a szintén jellegzetes japán savanyúságot az aszalt szilvát (umeboshi) is ekkortájt készítik el. Bár a hőmérséklet már alkalmas lenne a strandolásra, a szervezetet igen megviseli a párás fülledt idő, így először álljon itt pár tipp arra, hogy hogyan vészeld át az esős időszakot, a strandszezon hivatalos kezdetéig:

1. Vegyél légkondicionáló gépet!
2. Vegyél egy (vagy kettő, vagy három… esetleg x+1) elektromos ventillátort, helyezz eléjük egy tál jeget, hogy még hűvösebb legyen az elektronika küldötte fuvallat!
3. Ha nincs sem légkondid, sem elegendő ventillátorod, plázázz!
4. Vágd olyan rövidre a hajad, amennyire csak mered!
5. Menj fel a hegyekbe!
6. Vegyél egy fagyi gépet!
7. Zuhanyozz napjában többször!
8. Utazz el Japánból/ne utazz Japánba!
9. Vigyél magaddal mindenhova váltóruhát: már csak az izzadás és a nagy zuhik miatt is praktikus lehet, ha van nálad.
10. Élj Hokkaidōn! Még csak esősévszakuk sincs.

Ha sikerült túljutnod az időszakon, akkor lassan fellélegezhetsz, mert július beköszöntével a nagy esőzések lassan alábbhagynak és elkezdődik a kettő, japánok számára várva várt szezon: a strandszezon (umibiraki – 海開き) és a hegymászószezon (yamabiraki – 山開き). E kettő közül most a strandszezonról és annak minden kellékéről olvashattok az elkövetkezendőkben.

Jaj, úgy élvezem én a strandot

Ha megkérdezünk egy japánt, hogy mi jut eszébe a strandolásról, akkor nagy valószínűséggel az umi no ie (海の家) lesz az első válasza. Az umi no ie szó szerint tengerparti házat jelent, ami voltaképp egy kis bodega, ahol inni, enni, zuhanyozni és hűsölni lehet. A kis – és sokszor nem is olyan kicsi – parti viskók után ami eszébe jut a strandolásról, még mindig nem a lubickolás a habokban, hanem a suikawari, azaz a görögdinnye letakart szemmel, bottal történő feltörése. Hasonló ez a mexikói piñata-hoz, ahol ugyanezt egy kitömött szamárral csinálják, melynek bendője édességet rejt. A céltárgy feltörését mindkét esetben a baráti társaság segíti, akik a játékost irányítják. Ezután jöhet az evés, ivás és végső soron a fürdés. Sajnos kevés a szépen kiépített, homokos japán strand és a víz minősége sem tökéletes, plusz elég sok baj van a szemeteléssel is, de ennek ellenére ha jön a jó idő a kiépített strandok megtelnek a szabadságukat töltő japán és külföldi turistákkal. Mindezt bizonyítandó találtam kettő, egy japán strandot bemutató riportot, amelyeket érdemes megnézni:

Ha a videók segítségével sikerült átérezni egy japán strand adta hangulatot, akkor ideje, hogy sorra vegyük miket kínál még az umi no ie és a japán nyár.
A nyáron a legkeresettebb étkek között a yakisoba (sült tészta), takoyaki (polip gombócok), sōmen (hidegen tálalt búzalisztes tészta), hiyayakko (hidegen tálalt tofu), hiyashi chūka (hideg ramen tészta mindenféle színes öntettel) és az unagi (angolna) a legnépszerűbb. Ezeket mind fellelhetők a tengerparti bódéknál és szinte minden nyári fesztiválon. Utóbbinak ráadásul van egy külön ünnepnapja is. Júliusban rendezik meg a “douyou ushi no hi”-t (土用丑の日) azaz az angolna evés napját. Húsa magas tápértékű és valószínűleg ezért hat frissítően a nagy melegben és tölti fel újult erővel az elpilledt embertömegeket. Az angolna egyébként sem olcsó, de ilyenkor a kereskedők még drágábban árulják (mindenféle formában fellelhető, még angolna-kivonatos üdítő is létezik).
A douyou ushi no hi egyébiránt egy régi évszakfelosztás szülöttje. Azt a 18 napot jelöli, ami a következő évszak kezdetéig tart. Az ushi no hi, azt jelenti, hogy a tehén napja. A doyou ushi no hi az a nap lesz, amelyik napra a tehén napja esik, ebben a 18 napos időszakban. Ezt a napot már jó előre közlik a médiában, hogy mindenki felkészülhessen rá. Idén július 27-re esik.
Visszatérve a strandra, ha megszomjaznánk a falatozás után, az egyszerű palackozott víztől kezdve a legőrültebb innivalókat is megtalálhatjuk. A népszerűek a szénsavas, cukros üdítők és a sör. A japán borokat – bár egyébként sem a nyár itala (hacsak nem egy jó fröccsről beszélünk) –, nem nagyon isszák, ugyanis többségük borzalmas. A jó minőséget meg nagyon meg kell fizetni, ezért is inkább a sör az, ami menő napszaktól és évszaktól független. Legnagyobb figyelmet természetesen a szabadtéri fesztiválok alkalmával kapja, amiből rengeteg van nyáron (többségük a rock zene szerelmeseinek szól), ahol ipari mennyiségben fogy a csapolt sör. Jól is van ez így, hiszen forróságban nagyon fontos, hogy elkerüljük a dehidratációt.
A nyár legnépszerűbb alkoholmentes itala, ami a víz után a legolcsóbb, a mugicha, azaz a pörkölt árpából készült tea. Illatán és ízén is érezni a pörkölést (illata, mint a kávéké) és mellé még társul egyfajta enyhén kesernyés íz is. Hidegen és cukor nélkül isszák. Hűsít, csökkenti a stresszt és koffeinmentes.
Egy másik nagyon népszerű üdítő a Calpis, ami egy joghurtital. Könnyű, tejszerű, és kissé savanykás. Koncentrátum formájában is árulják, melyet vízzel kevernek, de népszerű az előre palackozott üdítő formájában is. Ebből az előre hígított változatból két fajta létezik, a Calpis Water, és a szénsavas fajta, az úgynevezett Calpis Soda. Ezeken kívül pedig már számos alfaját piacra dobták (eper, szőlő, guava, mangó, licsi, ananász, narancs, dinnye, őszibarack, aloévera, fehér csokoládé, csökkentett kalória számú, alkoholos stb.). 1919. július 7.-én került először forgalomba, ami pont a tanabata ünnepre esik. Már egy ünnephez kötni is jó marketingfogás, főleg, ha azt is tudjuk, hogy ezért kerültek a dobozára a pöttyök, melyek a tejutat jelképezik, amiről történetesen a tanabata szól. „Drágám, megvetted a tanabata ünnepi ebédünkhöz a Calpist?” – kérdezik a hagyományőrző japán feleségek férjüket egy 127 millió főt számláló országban. Az ital egyébként már a fél világot meghódította, a másikfelét pedig most próbálja. A szemfülesebbek már itthon is beszerezhetik a nedűt.
Ezeken kívül természetesen szinte vég nélküli az italok sora, melyek között még olyan elvetemült termékek is helyet kaptak, mint a Placenta 400000, amely nevét nem meghazudtolva sertés méhlepényből készült.

Those summer nights

Aki hazamegy a strandolás után a partról, estére mindenkép térjen vissza. Érdemes tűzijátékot is vinni – ilyenkor olcsón kapható – és csatlakozni a tűzijátékozók csoportjaihoz. Ez az a nyári tevékenység, amelyen kicsik és nagyok is egyaránt részt vehetnek, méghozzá legálisan. Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy nem mindenhol szabad gyújtogatni, de ezeken a helyeken táblák figyelmeztetnek is erre. Július közepétől egészen a nyár végéig a tűzijátékok pukkanásaitól hangosak az éjszakák. A kis magántűzijátékok mellett pedig hatalmas több órán keresztül tartó tűzijáték találkozókat is rendeznek országszerte, némelyeket más fesztiválokkal ötvözve.
Ha már a Calpis kapcsán amúgy is szóba került, és egyébként is ránk esteledett, álljon itt még pár sor a július legfontosabb eseményéről, a tanabata ünnepről. A tanabatát minden évben július hetedikén rendezik meg. A legenda szerint Orihime a szövőlány (aki a Vega csillagképben testesül meg az égbolton) és szeretője a pásztorfiú (aki az Altair csillagkép legfényesebb csillaga) évente egyszer, és csak ezen a napon találkozhatnak a Tejúton (amanogawa – 天の川), mert a hercegnő apja, az Ég királya elválasztotta őket. Imaoka Juichiro az 1920-as években így ír ékes magyarsággal az ünnep történetéről:
„A legenda szerint, a Tehénpásztor évezredek óta szerelmes a Szövőnőbe. Igazi reménytelen szerelmesek ők. Csak a messze távolból gyönyörködnek egymásban. Köztük a végtelen ég hatalmas folyója: a tejút hömpölyög. Ezen a vízen nincs se csónak, se híd. Két partja, a vágyak országa. Fénylő hullámai fölött pedig a reménytelenség csillagköde gomolyog. De egy napon, július hetedikén ez a köd eltűnik. A folyam medre megszűkül s a két szerelmes oly közel jut egymáshoz, hogy a fülemülék, akik az egész esztendőben vigasztalták a szerelmeseket, most szárnyaikon könnyen egyik partról a másikra szállítják őket. Ezeknek a kedves madaraknak jósága segíti őket ahhoz, hogy néhány óráig egymás szemében gyönyörködhessenek.” Ez a kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok (főleg a gyerekek) kis bambuszfákat díszítenek ünnep előtt, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulásokkal, dalokkal, táncokkal ünneplik. Az est beálltával sok helyen ma is a nyár hivatalos ruhájába, yukatába öltöznek a családok és ha lehetőségük van rá akkor kint a verandán, vagy szabadtéren, a csillagokban gyönyörködve fogyasztják el az estebédjüket.

Az eddig leírtak mellett persze ennél sokkal több a japán nyár. Kis túlzással minden napra jut egy lokális, vagy országos fesztivál, alkalom, amire megemlékezhetnek.

Hullámgépeket indíts! A tengerparti strandok mellett van még egy nagyon népszerű, talán az „élő” strandoknál is közkedveltebb strandolási mód, ezek pedig az élményfürdők.  Ha tehát élményfürdőzni szeretnél, csak kimondod a varázsigét, amely ez esetben pūru (プール) és már útba is leszel igazítva a legközelebbi fürdőkomplexum felé. Ez mondjuk így elég vakmerő vállalkozás, mert – átszámítva – a pár ezer forintos belépőktől elkezdve bizony tízen egynéhányezer forint is lehet egy felnőtt jegy. Ennek összege persze függ a helytől az időszaktól és a korcsoporttól is. Nyilvánvaló, hogy egy szezonon kívüli jegy olcsóbb lesz és a gyerekektől sem kérik el a belépő teljes árát.

Luxus a maximumon

Játsszuk most azt, hogy kegyetlenül jól keresünk (biztos vannak olyanok, akiknek ezt nem kell játszaniuk) és látogassunk el a világ legnagyobb vízi parkjába, a Japán déli részén fekvő Miyazaki megyei Seagaia Ocean Dome-ba, amely a Phoenix Seagaia Resort szabadidőkomplexum egyik tagja. Az út odáig nem vészesen hosszú (ha mondjuk Tokióból indulunk), de inkább tervezzük több naposra a kirándulást. Belföldi repülővel 1-1,5 óra attól függően, hogy a Hanedáról, vagy a Kansai Nemzetközi Repülőtérről indulunk. Miyazaki városba érve körülbelül 30 perc buszozás után célba is érünk.
Ez a létesítmény 300 méter hosszú és 100 méter széles. Az épület teteje mozgatható. Szép időben nyitott, kevésbé napsütéses időben pedig lezárják. A rossz időről azonban elterelik a figyelmünket, mert a mennyezet ilyenkor is a szemkápráztatóan kék ég képét mutatja. A hőmérséklet állandó, meleg, de nem túl meleg 30 fok, a víz pedig kellemes 28 fokon van tartva.
Gondolom az imént leírtakra már elismerően biccentett a többség, de azért ez még nem lenne elég, hogy kifizessék a 8000 Ft-nak megfelelő belépő árát. Akkor emeljük az élményt és képzeljük el, hogy a tervezők betelepítettek még egy óránként lávát köpködő vulkánt (természetesen a láva nem árasztja el a strandolókat, csak látványelemként van jelen) high-tech hullámgépeket többek között a szörfölőknek, csúszdákat és pálmafákat, melyek még inkább azt a képzetet nyújtják, hogy te valahol a Paradicsomban fürdőzöl éppen és minden tökéletes. Az élményt még inkább emeli a kiépített zúzott márványból feltöltött homokos „tengerpart”, melynek homokja – majdnem olyan, mint az eredeti – nem tapad a testre. Most komolyan, valaki azt képzelte, hogy a tervezők kiépítenek egy minden szempontból modern fürdőkomplexumot, aztán elrontják az élményt a teljesen unalmas és fantáziátlan tengerparti homokkal, amit aztán a testükön széthordanak mindenfelé a vendégek?

Ha meguntuk az Édenben a semmittevést (vagy nincs kedvünk kivárni a művihar végét) elmehetünk golfozni, bowlingozni, vagy a resort saját állatkertjébe, amely 1971 óta fogadja a látogatókat és ahol körülbelül 100 fajta állat 1200 egyedét csodálhatjuk meg. Ezek a szolgáltatások persze mind külön belépővel vehetők igénybe. Az állatkertbe a felnőtteknek 800 jen, középiskolásoknak 400 jen, általános iskolásoknak 300 jen a beugró. Bár egyáltalán nem megfizethetetlen számukra, de ez a létesítmény jobban vonzza a külföldieket, mint a japánokat. A következőkben nézzünk hát szét a japánok által legnépszerűbbnek ítélt helyeken.

Szórakozása köbön

Idő és/vagy pénz hiányában sem kell otthon unatkoznunk, közelebb is nagyon sok lehetőség akad lubickolni. Nem kell Tokiót sem elhagyni, ha valaki élményfürdőbe, vagy vidámparkba szeretne menni. Japán fővárosában is tucatjával talál ilyeneket.  A legnagyobbak ezek közül a Tokyo DisneySea, Tokyo Disneyland, Tokyo Summerland és a Yomiuriland.
Ezek mindegyike remek randi –és családi programot nyújt, akár több napra is. Jellemzőjük ezeknek a nagy szórakoztató parkoknak, hogy szálloda is tartozik hozzájuk, így biztosítva a vendégeknek, hogy töviről hegyire végig próbálhassák az összes szolgáltatást.
A japán Disneylandet 1983-ban építették és már az első évben több mint 10 millió vendégsereget vonzott be. Manapság is töretlen a népszerűsége az évi, nagyjából 14 és fél millió látogatójával. Ezzel a számmal pedig világviszonylatban a harmadik leglátogatottabb élményparkja címet is birtokolja. Nagyjából ugyan azokat az elemeket találhatja meg az ide látogató, mint a többi testvérénél. A különbség talán csak annyi, hogy ez nagyobb és tisztább. A belépő egy napra 6200 jen, vagyis körülbelül 17.000 Ft (gyerekeknek ezer jennel olcsóbb). Ezért a pénzért cserébe bármire felülhetsz, méghozzá akárhányszor. A 46 hektárnyi területén annyi látni és kipróbálnivaló van, hogy külön Disney hoteleket jelöltek ki, ahol a nap végeztével megpihenhetnek a látogatók, ha tovább szeretnének másnap szórakozni. A figurák japánul szólalnak meg, ezért is inkább a japánok körében népszerű a hely.
Nyáron mégis hűsítőbb választás egy vízi park, vagy strand és ezzel sokan egyet is értenek. Gondolom mindenki látott már olyan képeket keringeni a neten japán strandokról, amelyeken a medencékben több volt az ember, mint a víz. Ez a tumultus persze nem általánosan jellemző, de ha egy olcsóbb helyet választunk a strandszezon közepén, könnyen részesei lehetünk egy ilyen tömegfürdőzésnek. Ezt kiküszöbölendő érdemes a nagyobb komplexumok közül válogatni.  A Tokyo Summerland egy hatalmas vízi park, hatalmas hullámmedencékkel, csúszdákkal, vízesésekkel, szökőkutakkal. A park híres még a hullámvasútjairól is és fedett fürdőkomplexumáról. Itt, ellentétben a Seagaia Ocean Dommal a luxus és a szórakozás már jóval megfizethetőbb (3500 jen a felnőtt jegy nyáron, szezonon kívül 2000 jen).

Ha pedig a víz kevésbé fontos, akkor irány a vidámpark! Mindközül a Yomiuriland a legnépszerűbb vidámpark Tokióban a családok és szerelmesek körében. Öt hullámvasútja országszerte híres és itt tényleg mindenki megtalálhatja a gyomrának még éppen megfelelő pörgő-forgó-zuhanó szerkezetet.
Felnőtteknek 1600 jen, gyerekeknek 800 jen a beugró, de a hullámvasutakra és egyéb játékokra külön jegyet kell venni (300-900 jen egy kör). Itt aztán lehet válogatni, így a bátrabbak kipróbálhatják a 110km/h-val süvítő Bandit-et a kicsik pedig mehetnek a WAN-WAN-Coaster névre keresztelt, a vidámpark kabaláját, Landdog-ot megformáló, 30km/h sebességű hullámvasúttal. Mi mást próbálhatunk még ki?  Bungee jumpingolhatunk, körhintázhatunk, retteghetünk egy kísértetházban, gokartozhatunk és beülhetünk egy oroszlánfóka bemutatóra is. Nem mellesleg egy fürdő is épült a vidámpark mellé többféle medencével és élményelemmel. Ide külön belépő megváltása után léphetünk be. Akik biztosak a dolgukban azok bérletet is vehetnek, így szabad belépést nyernek minden helyszínre és bemutatóra.

Manapság kedvelt szórakozás még az akváriumok látogatása, melyek között van több emeletes is és a játéktermek, plázák is nagyon sok programmal kecsegtetik az odalátogatókat az alap szolgáltatások mellett. Bár a külföldi vendégekre is egyre jobban odafigyelnek, a legtöbb szolgáltatás inkább japánbarát. Sajnos még máig előfordulnak olyan helyek, ahonnan a külföldiek egyszerűen ki vannak tiltva és nem csak a külföldieket kitiltó táblákra kell nagyon odafigyelnünk, hanem a tetoválást tiltó táblákra is.

Tetoválással belépni tilos!

Köztudott, hogy Japánban a maffia az, aki televarratja magát tetoválásokkal. Ezért, ha tetkós japánnal találkozol, jó lesz, ha vigyázol velük. Pont emiatt nagyon sok fürdőben tilos a belépés a tetováltaknak. A nyugati ember esetében sok esetben eltekintenek ettől, hiszen nálunk más a tetoválás kultúrája, de az biztos, hogy ha így csobbansz valahol, nagyon meg leszel nézve. Persze van ahol egyáltalán nincs kegyelem. Történt már olyat is, hogy egy fiatal, vörös hajú brit lánykát kihajtottak egy fürdőből, pedig neki csak egy aprócska ábra volt a hátán. Jó tudod, hogy ez így működik, még ha nem is jelzik előre. Vannak azonban olyan fürdők, ahol már jó előre figyelmeztetnek, hogy ha tetoválás, matrica, vagy más díszíti a bőrödet, bár szofisztikátlan, de el leszel zavarva onnan. Esetenként felkínálják azt a lehetőséget is, hogy maradhatsz, ha eltakarod a testedet díszítő alkotást. Jól tudják, hogy egy gaijin aligha lehet a japán maffia tagja, de maga a tetoválás már egyből a rossz embereket juttatja az eszükbe. Számunkra ez az egész hercehurca túlzó, az ő helyükbe képzelve magunkat mégis érthető lesz. Én sem szeretném, ha a nyugodt fürdőzésem közepette mindenféle eszközzel csupa felkavaró dolgot juttatnának az eszembe.

A strandszezon az augusztus végével zárul és elkezdődik az iskolákban a második félév. Szeptember közepétől pedig az idő is egyre zordabbá válik, a szabadtéri programok megfogyatkoznak, az emberek pedig a hűs vizű strandok helyett a meleg vizű onseneket kezdik felkeresni. Ezzel viszont még korai lenne foglalkozni, ezért itt most törlök egyet a verejtékező homlokomon, fogom magam, a barátaimat is, és elindulok a vízpartra.  Még további kellemes nyarat mindenkinek!