"Egy őrült hangvételű, kellemes blog"

Hereföld blog

Álmodnak-az andoridok VALIS-ról 13. rész - Álmodnak e az andoridok elektronikus bárányokkal?

2010. május 16. - Dharman

Dick, egyik főművéről fogok most mesélni, összehasonlítva a róla készült, őszintén szólva elég silányra sikeredett filmmel, a Szárnyas fejvadásszal. A könyv mondanivalója nagyon érdekes, és elgondolkodtató, úgy érzem, a film készítőinek nem sikerült igazán megérteni miről is írt Dick. Igaz magát a történetet is teljesen átírták, és ezzel sikerült is igazi amerikai szart összehozni belőle, ami ráadásul olyan vontatott lett, hogy az ember a film felénél már alvásba menekül.

Az események a végső világháború után történnek, ami a földet gyakorlatilag teljesen tönkretette. Az állatok kihaltak, a nukleáris szennyezettség olyan magas hogy az emberek egészségét komolyan károsítja, ezért elindult egy gyarmatosítási program, más bolygókra. Az embereket azzal csábítják, az új bolygókra, hogy az odaköltözőknek, egy organikus androidot adnak ajándékba, amiket egyfajta szolgaként használhatnak új élőhelyükön, ami korántsem olyan kellemes hely mint a föld volt fénykorában. Vannak akik ennek ellenére a földet választják lakóhelyüknek, de ezek az emberek olyan szintű depresszióban szenvednek, hogy mesterségesen, egy hangulatorgonával kell szabályozniuk a hangulatukat. A kevés számú ember teljesen el van szigetelve egymástól, ezért egy új fajta vallás szerűségben a mercerizmusnban hisznek, aminek a lényege hogy egy empátia doboz segítségével egyfajta közösségi élményben részesülnek. Mivel az állatok közül csak pár élő példány maradt, egy új gyűjtő szenvedély alakult ki az embereknél, az élő állatok tartása. Ezek azonban olyan drágák, hogy sokan csak elektronikus állatok tartását engedhetik meg maguknak, amik viszont megszólalásig hasonlítanak az eredetiekhez. Ilyen elektronikus báránya van Rick Deckard-nak, és feleségének. Ők azért maradtak a földön, mert Rick fejvadász. A munkája abból áll, hogy a gyarmatokról földre szökött androidokat megtalálja és kiiktassa. Ez viszont egyre nehezebb, mert az Nexus 6 típusú androidok, már nem csak külsőben tökéletes másai az embereknek, hanem sokkal intelligensebbek nála. Az egyetlen különbség, az empátia hiánya az androidoknál, amit egy Voigt Kampf nevű empátiateszttel lehet kiszűrni. A teszt úgy működik, hogy különböző -féle kérdéseket tesznek fel a tesztalanynak, miközben az érzelmi reakciói fizikai megnyilvánulását mérik ezzel a szerkezettel. Az androidokat gyártó cég attól tart, hogy előbb utóbb betiltják a túl fejlesztett gyártmányokat, ezért azt próbálja bebizonyítani, hogy a fejvadászok által használt teszt alkalmatlan, és a kevés empátiával rendelkező embereket, is androidnak minősíti. Ha ez igaz, akkor gyakorlatilag nem lehet kiszűrni ezeket az újfajta gyártmányokat, és addig folytathatják a gyártást, amíg nem találnak fel egy olyan tesztet, ami 100%-ig biztonságos. Rick új megbízást kap, meg találnia, és kiiktatni 6 androidot, amik nemrég szöktek a földre, és az egyik súlyosan megsebesítette a kollégáját, aki a legjobb fejvadász volt a cégnél. Mielőtt nekikezdene a gyártó cég, a Rosen társaság kérésére elmegy a vállalat irodájába, hogy ott mutassa be hogyan működik a teszt. Eldon Rosen arra kéri Ricket, hogy végezze el a tesztet unokahúgán Rachael-en. A teszt androidnak minősíti a lányt, és Deckard azt hiszi, hogy tényleg nem jól működik, de aztán rájön, hogy a lány tényleg android. Méghozzá olyan tökéletes, hogy ál-emlékek segítségével sikerült vele elhitetni hogy ő ember. Mivel sikerült bebizonyítani hogy a teszt működik, elindul a 6 android felkutatására.

John R. Isidor is a földön él, de nem önszántából. Ő nem ment át azon a intelligencia teszten, ami szükséges ahhoz, hogy elhagyhatja a földet. Ezért egyedül éldegél egy elhagyatott épület egyik lakásában, és meghibásodott elektronikus állatok javításával keresi a kenyérre valót. Magányos életébe egyszer csak betoppan egy csinos, nagyon tartózkodó lány Pris Stratton. A lány a szomszéd lakásba költözött be, ami nagyon fura, hisz senki nem él már itt, és az épület már borzalmas állapotban van. Ám Isidor örül az új jövevénynek, és abban bízva hogy végre véget ér magánya, barátkozni próbál a lánnyal. A kezdeti hűvös fogadtatás után a lány úgy dönt, elfogadja a férfi közeledését, de láthatóan nem viszonozza a szimpátiát.

Deckard android vadászata veszélyes, és érzelmileg megterhelő helyzetbe hozza őt. Rachael sem könnyíti meg a helyzetét, aki segítőkészséget színleve, próbálja behálózni őt mint nő, és a nem túl jó házasságban élő férfi nem tud ellenállni a vonzerőnek. Az android lány célja az, hogy érzelmet ébresszen maga iránt a férfiban, ezzel megnehezítve az egyik szökött android kiiktatását, aki külsőleg teljesen azonos vele. Ricknek ,egyre nehezebb kiirtani a jelöltjeit, mivel azok nagyon okosak, és egyre inkább elgondolkozik azon, hogy ő mitől különb mind az általa megölt lények. Ki dönti el hogy kinek van joga élni, és kinek nem, és mitől számít valaki embernek? Mi az, ami az embert emberré teszi, és miért nem jogos az android igénye a a szabad életre, ha értelmileg már felette áll? Ezek e kérdések egyre inkább kikészítik, és egyre nehezebbé teszik elvégezni a munkáját.

Közben Pris, elviszi barátait Isidorhoz, akik szintén furán viselkednek, és John végre rájön, hogy androidokkal van dolga. A férfi retteg attól, hogy ismét egyedül marad, ezért úgy dönt, hogy nem adja fel az androidokat, inkább bújtatja őket. Hamar kiderül hogy olyan lényekkel élni, akiknek nincsenek érzéseik nem olyan jó. John elborzad azon, hogy egy talált póknak, ami egy különleges dolog, egy állat nélküli világban, milyen hidegvérrel tépkedik ki a lábait, csak azért hogy megnézzék hány láb kell neki a járáshoz. Rájön, hogy ezeknek a lényeknek az mások élete semmit sem jelent, kizárólag a intelligenciájuk létezik, nem képesek empátiára, érzésekre, és ez egy olyan különbség köztük, és az ember között, amitől az ember gyengévé válik velük szemben. A történet végét természetesen nem mondom el, mesélek inkább a filmről.

A főszereplők nagyjából ugyanazok, bár a karakterek jellemét, és ezzel a könyv lényegét is megváltoztatták. Deckard itt egy magányos exfejvadász, aki ki van égve. Csak azért vállalja el a munkát, mert ő a legalkalmasabb. A történet is csak addig egyezik a könyvvel, hogy leteszteli Rachelt, de onnantól az andoridok vadászata teljesen másképpen zajlik. És a legnagyobb hiba, amit elkövettek a filmkészítők, hogy az androidoknak vannak érzelmei. Ezzel sikerült a könyv lényegét, teljesen tönkretenni. Itt Rachel, ugyan nem megy át a teszten, de később beleszeret Deckard-ba. Ez egy olyan ellentmondás, ami röhejes. Az androidok is képesek érzelemre egymás iránt, de az embereket olyan hidegvérrel gyilkolják, ami lehetetlen, érzésekkel rendelkező lények esetén. A filmben az androidok célja az hogy megtalálják a tervezőjüket, hogy megtudják mivel lehet meghosszabbítani az életüket, ami csak 4 év. Miután kiderül, hogy ez nem lehetséges, megölik a fickót, teljesen értelmetlen módon. Deckard szintén hidegvérrel vadássza őket, az egyetlen problémája, hogy Rachel beleszeret, és ezért őt nem képes kinyírni. Isidor helyett egy teljesen más szereplő van, aki szintén egy tervező. Korai öregedésben szenved, ezzel a szánalmas húzással próbálják a készítők éreztetni velünk, hogy szegény androidok mit érezhetnek. Ha valami mondanivalót szeretnék kihozni a film történetéből, talán az az, hogy az androidok sokkal tökéletesebbek az embereknél, ezért joggal szeretnének hosszabb életet.

A könyv ezzel szemben egy csomó érdekes kérdést boncolgat. Mitől ember az ember? Elég-e az intelligencia a normális élethez? Az érzelmek gyengébbé tesznek- e minket vagy anélkül nincs értelme az életnek? Kinek van joga eldönteni hogy ki élhet és ki nem? És egyáltalán mi számít életnek? Őszintén szólva eszembe nem jutottak volna ezek a kérdések, amíg nem olvastam el a könyvet, de nagyon érdekesek. És Dick nem ad választ rájuk, ezért lehet rajta agyalni, vitatkozni.

A könyvet nagyon tudom ajánlani, mert a komoly gondolatok mellett egy Dick -féle izgalmas krimit is kapunk. A rossz hír, hogy szinte lehetetlen beszerezni. Én is Robitól kaptam kölcsön, szóval, ha valaki látja egy könyvesboltban, azonnal csapjon le rá. Sajnos a filmet már nem annyira tudom ajánlani. Ha valaki úgy dönt megnézi, előbb nézze meg, és utána olvassa el a könyvet, mert a könyv után inkább kínszenvedés végignézni.

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2005
Fordító(k): Pék Zoltán
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Eredeti cím: Do Androids Dream of Electric Sheep?
Oldalszám: 217
Ára: 2280 Ft

A bejegyzés trackback címe:

https://herefold.blog.hu/api/trackback/id/tr86583119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hitokiri 2010.05.16. 12:01:57

Bár nem vagyok egy kifejezett sci-fi rajongó, mégis kedvet kaptam a könyvhöz (a filmhez nem:P). Kár, hogy nekem sincs meg, csak angolul, könnyített olvasmány formájában, kb 50 oldalban :S

Julcsi 2010.05.16. 12:49:37

Hááát, attól tartok ez a könnyített dolog nem adja vissza a könyv lényegét. Szerintem kérd el Robitól a könyvet. Bár most hogy vissza fogja tőlem kapni, azt hiszem másnak adja előszőr. De érdemes kivárni:)

Hitokiri 2010.05.16. 13:46:23

Így fogok cselekedni :)

A legjobb Philip K. Dick-regény « Hereföld blog 2011.10.08. 19:25:05

[...] Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? 58 [...]
süti beállítások módosítása