Szeptember a tájfun időszak jegyében telik, majd októberben visszatér a még kellemes, bár már kissé zimankósabb idő. A hidegebb idő beköszöntével a fák levelei először vörösben izzanak, majd az aranyat is megszégyenítő sárgába borulnak. A rizst és más gabonanövényeket is ekkor aratják le. A régmúltra emlékezik az egész sziget. Ezt mutatják a fesztiválok is, mint például a Toshogu Shrine Fesztivál és a Kyotoi Jidai Matsuri. Ugyan is ezeken az emberek ősi kosztümöket viselnek, hogy még jobban feleleveníthessék az elmúlt időket.
Egyre több őszi zöldség és gyümölcs tűnik fel az árusoknál, és mind közül a legtöbbre becsült (így a legdrágább is), a Matsutake gomba. Ősszel eszik a legtöbb csukát (Samma) és makrélát (Saba).

Szeptember 1.
Katasztrófavédelmi nap Ezen a napon Japán szerte a katasztrófa elhárítást gyakorolja. Megtanulnak védekezni egy esetleges földrengés, tűzvész, vagy más katasztrófa ellen.
1923-ban ezen a napon volt a nagy kantói földrengés, amely fél Tokiót romba döntötte.

Szeptember 3. hétfője Öregek napja (keiro no hi) (2003 – a Happy Monday System – előtt szeptember 15-re esett ez az ünnep.
1966 óta tartják nyilván, mikor is elfogadták az idősek szociális biztonságát garantáló törvényt.

Szeptember 23. Az ősz kezdete (shubun no hi) Az elhunytak sírjait szokták meglátogatni e napon (ohigan).

Október 2. hétfője
Az egészség és a sport napja (taiiku no hi) (2000 előtt október 10-re esett ez az ünnep…ki lehet találni ki kotnyeleskedett bele…hát persze, hogy a Happy Monday System.)
1966-ban iktatták be az 1964-es olimpiai játékok tiszteletére.

Október 22.
Korok ünnepe (dzsidai macuri) A kiotói Heian-szentély ünnepe, a város egyik legnagyobb turistalátványossága, amikor a japán történelem különböző korszakainak (és nevezetes figuráinak) színpompás kosztümjeit viselő menet a volt kiotói császári palota főkapujától az 1895-ben épített Heian-szentélyhez vonul.

November 3.
A kultúra napja (bunka no hi) Ezen a napon a szabadság, a béke és természetesen a kultúra fontosságát hirdetik az országban

November 15.
A 3, 5 és 7 évesek napja (Shichi Go San Matsuri) Ez a nap a 3, 5 ill. 7 éves fiúk és lányok napja. Sajnos nem tudok egyértelmű magyarázattal szolgálni, hogy miért pont ezeket a számokat választották. Levelezőtársaim szerint az első magyarázat a helyes, de én internetes források alapján találtam egy másik lehetséges magyarázatot is a számokra. Mind a kettő elmélet nagyon érdekes.
Régen a fiúk és lányok haját 3 éves korukig leborotválták. A fiúk 5 éves koruktól viseltek hakamát (fiú kimonóféle). A lányok 7 éves koruktól viseltek obit, széles övet a kimonóhoz. Manapság az ilyen korú gyerekek ekkor kapnak kimonót, nagy családi fényképezkedés zajlik (több hónappal előbb be kell jelentkezni a fotóshoz) és elmennek a shinto szentélybe.
Másik magyarázat ezekre a számokra a babona. Ezek a számok ma is szerencsét hoznak a japánok számára. A feudális japánban nagy volt a gyermekhalandóság (akkor azt hitték, hogy a démonok viszik el a gyerekek lelkét), aztán az orvostudomány fejlődésével ennek a száma csökkent, viszont a japánokban továbbra is megmaradt a babona. Így, ha a gyermek eléri a 3-5-7 éves kort, a szülők elmennek vele egy szentélyhez, és megköszönik az isteneknek, hogy vigyáztak rá. Szokás ilyenkor, hogy vesznek a kölöknek egy csomag cukrot (chitose-ame), egy mini daru-madárral és egy teknőssel, amik a hosszú életet szimbolizálják. Fontos, hogy ezen a napon csak a 3 és 5 éves fiúkat szabad elvinni és a 3 és 7 éves lányokat.

November 23
A munka napja (kinro kansha no hi) Amikor az emberek köszönetet mondanak egymásnak és a kamiknak a jó munkáért és annak gyümölcséért. Azért választották ezt a napot, mert a császár is ősidők óta ekkor mutatja be az új rizstermést a menny és a föld istenségének.