Minden Dick könyv elolvasása után felnézek és elmosolyodok. Hát igen, az öreg ismét kitett magáért.  Arra gondolok, hogy mennyire boldog lenne, ha élne és látná, hogy mennyien szeretik a műveit és tisztelik a munkásságát. Én is így vagyok vele, tisztelem és szeretem, amióta az első könyve a kezembe került. Hihetetlen, hogy egy sci-fi írónak kikiáltott ember olyan műveket alkot, amelyek baromi távol állnak a sci-fitől mégis 100%-ig azok.

A sorozatunk következő részében P.K.D. Istenek inváziója c. regényét elemezem.

Az Istenek invázióját 1981-ben adták ki, The Divine Invasion címmel. Ezt a könyvet a VALIS trilógia 2. köteteként tartják számon (a harmadik kötet sajnos befejezetlen maradt). Nézzük pár mondatban, hogy miről megy benne a vaker...

A Földön egy fura kisgyerek iskolába készül. Anyja, aki nem mellesleg szűz (és most nem a csillagjegyére értem) még a fiú halála előtt meghalt, apja egy baleset következtében súlyosan megsérült és addig, amíg új lépet nem kap krionikus altatásba helyezték. Manny-re a fiúra Elias Tate vigyáz aki a keresztapjának adja ki magát. Hogy tovább fokozzuk a regény eleji fejetlenséget, megjelenik Manny iskolatársa Zina, aki fura módon sok mindent tud a fiúról; tudja, hogy ő az emberek Istene, aki végre visszatért. A sors fintora, hogy a Mindentudó és Mindenható Urunknak amnéziája van. Így kétségessé válik, hogy kiderül mi történt velük, hogy kerültek a Földre és mi a célja. Annyi sejthető, hogy a Bibliai armageddon közeleg, ahogy az meg lett írva. Ez egy valódi in medias res a történet szempontjából, kapkodjuk a  fejünket: akkor most ki kivel van és mi ez az egész?

Szerencsére Herb Asher (Manny "apja") az altatásban újraéli a közelmúltat. Mint kiderül a történetünk egy távoli bolygón kezdődik, egy kupolában, ahol főhősünk nagy kedvencét Linda Foxot hallgatja. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor egy haldokló nő (Rybys a későbbi felesége, Isten anyja) meglátogatja a szomszédos kupolából. Ashert tőrbe csalja a még meg nem született „fia” és így kerülnek Elias Tate-tel a Földre. Hogy ki Elias Tate, Manny, Zina és hogy milyen fontos szerepe lesz még a történetben Linda Foxnak az majd kiderül, ha elolvassátok a könyvet. Az tuti, hogy az ősgonosz (aki lehet nem is annyira gonosz) is lesben áll, várja, hogy újra megküzdhessen Istennel. A tét természetesen ezúttal is az emberek és az Isten által uralt világ.

Dick ez alkalommal is zseniálisan dobálózik az idő és a tér fogalmával. A történet több időben játszódik és remélem nem árulok el túl nagy titkot, ha azt mondom, hogy egy idő után több dimenzióban is. Ha azt nézzük, mondhatjuk, hogy az Istenek inváziója egy sci-fi átiratú Biblia. Legalábbis tele van bibliai utalásokkal, nevekkel, idézetekkel. Foglalkozik a keresztény egyházzal, iszlám egyházzal és a buddhizmussal is. A cselekménybe szervesen beágyazott bibliai idézetek erősen meg is ingatják a szkeptikusabb olvasót ítéletében, hogy az Isteni inváziók csupán egy következő PKD regény. Nem az. És bár nem nagy merészség kimondani, hogy nem ez az 1982-ben elhunyt író legjobb munkája (hisz a Ubik és a VALIS az), azt azért érdemes az olvasásán erősen hezitáló fejekbe vésni: nem véletlen, hogy épp ez lett a Dickről szóló Lawrence Sutin könyv címe.

Ha idáig nem keltette fel az érdeklődéseteket a könyv, még annyit elmondok, hogy van benne egy érvelés, méghozzá egy Anzelm nevezetű filozófustól, amitől egyazon ültő helyemben lehidaltam. Az érvelését anzelmi érvelésnek nevezik (wow) és a következőről szól:

AZ ARGUMENTUM ANSELMIANUM
„Éspedig úgy hisszük, Te az a valami vagy, aminél semmi nagyobb nem gondolható. Vagy talán nincs is ilyen lény, hiszen »a balgatag ezt mondta szívében: nincs Isten«? De biztos, hogy ugyanez a balgatag, amikor hallja, amit mondok: »valami, aminél semmi nagyobb nem gondolható«, érti azt, amit hall; amit pedig ért, az megvan az értelmében, még akkor is, ha nem látja be, hogy ez a valami létezik. Más ugyanis az, hogy egy dolog az értelemben létezik, és megint más megérteni, hogy ez a dolog létezik. Mert amikor a festő előre elgondolja, amit meg fog festeni, az már megvan az értelmében, de még nem fogja fel valóságos létezőként, mert még nem készítette el. Amikor azután már megfestette, akkor az értelmében is megvan, és azt is megérti, hogy létezik a valóságban, amit már elkészített. Tehát a balgatag is meggyőződhet arról, hogy legalább az értelmében létezik az a valami, aminél semmi nagyobb nem gondolható, mert amikor ezt hallja, megérti, és amit megértünk, az megvan az értelmünkben. De bizonyosan nem lehetséges, hogy csak az értelemben legyen meg az, aminél nagyobb nem gondolható. Ha ugyanis legalább az értelemben létezik, akkor elgondolható róla, hogy a valóságban is létezik, ez pedig nagyobb. Ha tehát az, aminél nagyobb nem gondolható, csak az értelemben létezik, akkor az, aminél nagyobb nem gondolható, egyszersmind az, aminél gondolható nagyobb. De ez bizonyosan nem lehetséges. Tehát az a valami, aminél nagyobb nem gondolható, kétségkívül létezik mind az értelemben, mind a valóságban.” (Dér Katalin fordítása) forrás: wikipedia.

A könyv adatai:

Méretek: 147x208x14

Oldalszám: 224