Előre leszögezem, hogy nem vagyok nyelvész, csak egy lelkes japánul tanuló diák, így a most következő írást tessék ehhez mérten olvasni. Mindezek ellenére, olyan dolgokat fogok megfogalmazni, ami talán könnyíteni fog azoknak az embereknek a döntésén, akik japánul szeretnének elkezdeni tanulni. Már volt írás a japán nyelvtanulásról, amit ITT olvashattok. Ez alkalommal a japán írásrendszerrel szeretnélek titeket megismertetni.

A japán nyelvtanulás első állomása az írásrendszerrel történő megismerkedés. Háromféle írásrendszerről beszélhetünk: a hiragana és katakana írás, ami szótagírás és a Kínából átvett kanjik, amire azt szokták mondani, hogy fogalomjelölő írásjegyek. Érdekes, hogy míg a japán nyelv ragozó, addig a kínai nem. A japán nyelv szótagokból épül fel, illetve öt magánhangzóból (a, i, u, e, o). A probléma ott kezdődik, hogy a szótagokból nem sok van és amikor már benne járunk a nyelvtanulásban és kiderül, hogy a ha-shi (ha és shi szótagból), jelenthet, hidat, de pálcikát és valaminek a szélét is, rájön az ember, hogy ez így nem mehet tovább. Ekkor jönnek be a Kínából átvett kanjik, amelyek már az előbb említett fogalomjelölő írásjegyek. Így a はし(hashi)　端(vminek a széle),　橋(híd),　箸(pálcika) lesz és ezekkel a képszerű írásjegyekkel már meg tudjuk különböztetni a dolgokat. A helyzetet bonyolítja eleinte, hogy beszélhetünk a hiraganákról és a katakanákról, mint kétféle szótag-ABC-ről. Ezek így néznek ki táblázatra bontva:

Miért nem elég a hiragana? Miért kell katakana is? Hááááát az úgy volt, hogy réges-régen, amikor szerzetesek vitték Kínából, Japánba a mindenféle okosságot, szútrákat, meg minden, a japánok elkezdtek megbarátkozni a kínai írással, aztán ebből az írásból először a nők faragtak maguknak saját írásjegyeket, ezek lettek a hiraganák. Ezért is sok hiraganán/katakanán látszik ma is, hogy melyik kanjiból keletkezett. A férfiak, látván, hogy ez az új írásrendszer kitalálás jó buli és különben is, ha az asszonyok képesek rá, akkor ők is, létrehozták maguknak a katakanákat. Ezek már szemmel láthatóan nem olyan gyengéd vonalakból álltak, mint a hiraganák, igen férfiasra sikeredett....talán ez nem is olyan meglepő. Szóval így történt. Persze ez most egy rövidített és viccesre vett változat, egyébként meg több száz év alatt formálódtak a kanjikból a ma is használatos katakana és hiragana jelek.

Sok esetben a kínai karakter jelentése megegyezik a japán jelentéssel, de kiolvasni már tök máshogy kell. Egy kanjinak ezért több olvasata is van (azon belül, hogy van egy japán és egy kínai olvasat). Nem ritka, hogy 10-nél jóval több. Hogy mégis éppen melyik olvasatot kell használnunk, az a szövegkörnyezetből kiderül és ezt bizony meg kell tanulnunk. Nézzünk erre pár példát: 先生（せんせい-sensei）、生まれる　（うまれる-umareru）、生（なま-nama）、生きる　（いきる-ikiru）.

Sokat segít viszont a dolgon, hogy a kanjik képekből lettek azok, amik. A hegy kanjija pl úgy néz ki, mint egy hegy(山）, a folyóé, mint a folyó(川）, a férfi kanjija tartalmazza a rizsföld és az erő gyökét, mert a férfiak a rizsföldeken dolgoztak(男）, de hozhatom példának a fa kanjiját（木） is és még jöhetne ide sok-sok más dolog is. Ha nem is tudjuk levezetni, hogy a kanji "miből született", érdemes egy történetet kitalálnunk magunknak és sokkal jobban meg fog ragadni az írásjel.　Később pedig már erre sem lesz szükség, csak az oldalas sormintákra, mint anno az általánosban.

Hogyan használjuk a krix-krax készletünket?

Úgy alakultak a dolgok, hogy ma a hiraganákat használjuk a japán szavak leírására. Ezekkel a jelekkel minden szó leírható, de az előbbi hasonló hangzású szavak példájából kiindulva láthatjátok, hogy ez így nem egy hosszútávon működő megoldás. Azonban a ragokat például mindig, minden körülmények között hiraganával írják. Hiraganával írjuk a kanjik japán olvasatát is és az apróbb nyelvtani elemeket. A katakanák szerepe egészen más. Ezekkel többnyire a jövevényszavakat írják. Ilyenek például a külföldi nevek, vagy angolból, németből, stb. átvett szavak (sör・ベール-beeru, bor・ワイン-wainu, randevú・デート-deeto, csirke・チキン-chikin, TV・テレビ-terebi, vagy épp a karácsony・クリスマス-kurisumasu. A gyűjtő fogalmakat, hangutánzó szavakat és a kínai olvasatokat is katakanával írják. A legviccesebb dolog volt az első félévben a magyarról katakanával átformált szavakat megfejteni (kaaaposutaasyu teesuta). Ezeken kívül még előfordulhat hogy egy-egy ízig vérig japán szót látunk katakanával, ennek a kiemelés az oka (legtöbbször reklámokban).

Nem említettem, de a hiraganát és a katakanát együttesen kaná-nak hívják és amikor a kanjik fölött apró hiraganákat láttok, az a furigana, ami olykor az olvasást megkönnyítendő az adott kanjik olvasatát írják le (többnyire gyerekeknek, nyelvtanulóknak és olyan irományokban, ahol szakszövegek vannak).

A kanákat egy hónap alatt remekül meg lehet tanulni és be lehet gyakorolni. Ennél tovább nem érdemes húzni a dolgot. A kanjikkal kicsit más a helyzet. Főleg az elején döcögősen mehet a dolog, hiszen teljesen új rendszerben kell dolgozni. Meg kell jegyezni a vonássorrendet és az olvasatokat is. Később (pár száz kanji megtanulása után) rájön az ember, hogy nagyon szépen rendezett rendszer búvik meg a kanjik mögött. Rájössz, hogy vannak alapgyökök, amiket ha megtanulsz, nyert ügyed van, mert később azok variálódnak egy-egy kanjiban. Rájössz arra is, hogy az a gyök, ami a kanji nagyobb részét kiteszi fogja meghatározni a kanji kínai olvasatát is. Persze ott van emellett a japán olvasat, amit muszáj egyenként megtanulni. Az okuriganákról meg inkább ne is beszéljünk, ami a kanjik után írt toldalékot jelenti. Ez is sok fejtörést fog jelenteni a japánul tanulni vágyóknak.

Érdekes lehet még, hogy a japán írásban nincsenek nagybetűk és mondatközi ill. mondatvégi írásjelek is korlátozottak (újabban már látni felkiáltójeleket, kérdőjeleket is, de ez nem elterjedt). Hagyományosan a japán írás függőleges és felülről lefelé, jobbról balra halad. A könyvek a mi fogalmaink szerint hátulról kezdődnek. A modern könyvkiadás viszont szintén a nyugati könyvkiadásokhoz hasonul manapság. Ha láttatok már japán írást, tudhatjátok azt is, hogy nincs szóköz a mondatokban, így eleinte ez is nehézkessé teheti a tanulást (ezen a káoszon is sokat segít később a kanjik használata).

Egy szuszra kb. ennyi. Ha kérdésetek lenne, akkor kommentben bátran tegyétek fel!

Egy, a mindennapi használat okán is fontos szót azért még megtanítanék nektek így a végére, ez pedig nem más, mint a atom-tengeralattjáró.

原子力潜水艦

azaz

げんしりょくせんすいかん

azaz

genshiryokusensuikan.