A Buddhizmus egyik alaptételéről írnék pár sort. Aki más vallást részesít előnyben és nem nyitott az újdonságokra, azok ne olvassanak tovább! Nekik itt egy kép:

1. A lét szenvedés (duhkha)
2. A szenvedés oka a létszomj (trsna) -->vágy, gyűlölet, tompaság, nem tudás
3. Ha a létszomjat megszüntetjük, megszűnik a szenvedés
4. Ennek útja a nemes nyolcrétű ösvény

Nagyjából így lehetne összefoglalni tömören, hogy miről is szól a Négy Nemes Igazság. Igaz, ezeket a tételeket már a régi korok Indiája is ismerte, mégis, még mi is itt Nyugatabbra fel tudjuk használni akár a 21. században is. Örök érvényű igazságok ezek.

Az első megállapítást két részre bonthatjuk. Létezik testi és lelki szenvedés. Testi szenvedést akkor érezhetünk, ha megbetegszünk, balesetet szenvedünk. Így kijelenthetjük, hogy a testi szenvedés sok alakot felvehet. Ennél talán az a legrosszabb, hogy egyedül kell átélnünk. Nem osztozhatunk testi fájdalmainkon. Lelki szenvedést okozhat testi szenvedés is. Amikor egy szeretett családtagját éri baja az embernek, szörnyű érzések kerítik uralmába. De ugyanerről a lelki szenvedésről beszélhetünk egy haláleset, vagy egy egyszerű szakítás után is. Nem kapjuk meg a kívánt autót, Karácsonykor a töltöttkáposztát? Belülről mardos a rosszkedv. Ha megkapjuk, pár pillanatig örülünk, boldogok vagyunk, majd ez az öröm abbamarad. Mind az öröm, mint a bánat nem egy tartós állapot, folyamatosan cserélődik és ez még az egészséget is próbára teszi. Nap, mint nap halljuk, hogy nagyon sok betegség lelki eredetű. Ez talán az újkor legnagyobb tömegbetegsége. Mindenki pszichológushoz jár, nyugtatókat szed. Nem tudja irányítani a testét. Talán nem is ismeri a testét. Tovább gondolva az előzőeket. Miért is szenvedünk? Mert féltjük az életünket, féltjük szeretteink életét. Bennünk van az élni akarás. Ez az állati ösztön, amitől lehet tényleg jobb lenne megszabadulni. Hogy a szenvedésünk megszűnjön, el kell távolítani magunktól a vágyakat, a rosszakaratot stb. Ha ezeket megszüntetjük, az elménk békéssé válik. Hogy ez a szenvedés megszűnjön, végig kell mennünk a Nyolcrétű Nemes Ösvényen. Ebben rejlik a gyógymód.

• Helyes ítélet: Mik a céljaim? Mit miért teszek? Semmit ne tegyek céltalanul. Tervezzem meg a lépéseimet, legyek tudatában mindennek, amit éppen csinálok.

• Helyes elhatározás: ki kell jelölnöm számomra az utat. Mit szeretnék elérni, meddig szeretnék eljutni.

• Helyes beszéd: Gondosan meg kell válogatnom a szavaimat, kerülni a felesleges, vagy bántó beszédet.

• Helyes cselekvés: a kitűzött célomhoz vezető úton mindent a megfelelő sorrendben végezzek el.

• Helyes életmód: mindig csináljam azt, ami a testemnek és az elmémnek jó. Mivel az emberi test üzen, ha valami nem megfelelően működik, elsősorban meg kell tanulnom felfigyelni ezekre a jelekre, megérteni az üzenetet.

• Helyes erőfeszítés: a célom megvalósítását elkezdtem már, ilyenkor kell minden erőmmel azon lenni, hogy teljesüljön. Nem szabad félvállról venni.

• Helyes törődés: odafigyelés magamra, a testemre, a kapcsolataimra.

• Helyes elmélkedés, meditáció.

A mai világunkban talán ez utóbbi pont gyakorlása a legnehezebb. Annyi hatás ér minket mindenhonnan, hogy az agyunk szinte egy pillanatra sem pihen és sohasem az adott pillanaton jár az eszünk, hanem csapong térben és időben. Immáron 5. hónapja gyakorlom a meditációt és még mindig érzem, hogy nem vagyok birtokában a tudatomnak. Nem tudom irányítani a gondolataimat, de már érzek egy bizonyos változást. Egyre hosszabban és hosszabban tudok „kikapcsolni” és odafigyelni az adott pillanatra és egyre gyakrabban veszem észre, hogy tudatosan cselekszem. Talán én is megtettem az első lépéseket a létszomjam megszüntetésében? Ehhez persze a helyes erőfeszítésnek is meg kell majd lennie az egész életemen át. Könnyűnek hangzik, de talán 10 millióból is csak pár képes ezen szabályok minden pontjának a betartására. Ez az igazi kihívás.