Nem szeretném bírálni az amcsi Kört, de ha kicsit kutakodunk, rájöhetünk, hogy ennek a filmnek az eredetije egy pindurit több egy kitalált, horror történetnél és a Távol-Keleti nézőközönségnek sokkal több információt ad át, mint nekünk a Ring. Igen igen…a Kör mánia is Japánból indult ki…

Az amerikai filmgyár természetesen az amerikai szájíz szerint formálta át ezt az alkotást. Így hát az amerikai változattól azt kaptam, amit vártam. Még tetszett is, ezt azért őszintén be kell ismernem. Azért a DreamWorks alkotásának pozitívuma, hogy ha némiképp átalakított formában is, de eljutott hozzánk olyasmi, ami máshogy nem lett volna képes. Így felfedezhettem ennek a filmnek az igazi valóját is.

A történetről röviden annyit, hogy adott egy videokazetta, amit ha megnézel, rögtön azután megcsörren a telefon. Egy hang szól bele: „Hét nap múlva meghalsz”. Ez a kazetta egy kislány által lett megátkozva régebben, és azóta szedi áldozatait. A filmben egy riporternő próbálja megfejteni a titokzatos halálesetek okát, több-kevesebb sikerrel. A kutatásai során fény derül a halált hozó kislány tragikus múltjára.

Akkor most nézzük csak meg, hogy hogyan indult útjára a kislány és az elátkozott kazetta története.

A Ringu először regény formájában jelent meg Suzuki Koji tollából 1991-ben, azóta már jó pár könyvet adtak- és adnak ki még ma is, és szövik tovább a cselekményt. A könyvek története nagy vonalakban megegyezik a filmmel. A regények sikere után 1996-ban megjelentették Sadako (az amcsi változatban Samara) történetét képregény változatban is egy magazin hasábjain. Először még csak az alap történetet rajzosították meg, majd a mozifilmek sikere után folytatták a képregény sorozatot is. Az első mozifilm 1998-ban került vetítésre, a rendezője, a már korábban említett Hideo Nakata. Ezek után még készült három + egy koreai-japán remake változat. Ezeknek a címei: Ringu 2, Ringu Spiral, Ringu 0 (személy szerint a kedvencem, itt Sadako gyermekkorát ismerhetjük meg, és, hogy miért is olyan gonosz… én teljesen az ő oldalán álltam ebben a történetben), és a Ringu Virus, ami az újraforgatott a koreai-japán konfliktus javítására szolgáló „csapatmunka”. A Ringu Virus a leghűebb a könyv eseményeihez. Ezek után, akik azt hiszik erről már nem is lehet több bőrt lenyúzni, tévednek. Ugyanis készült még 3 szezonos sorozat is belőle (13x12x13 rész), melyek a regényeket boncolgatják szintúgy, inkább a szereplők lelkivilágát bemutatva. Akármilyen hihetetlen, amikor nálunk a Szabó család ment a rádióban, azalatt a japán rádióadókban a Ringu rádió drámát adták. Innen is lehet látni, hogy a Kör jelenség több mint, egy egyszerű film.

Az eredeti történetnek is vannak azonban amerikai vonatkoztatásai. Például a film alapját képező hírhedt videofelvétel akkor készült, amikor egy japán diák a szigetország másik részén nyaralva fel akarta venni a baseball mérkőzést, ám tévesen az otthoni adatoknak megfelelően állította be a TV csatornát.

További érdekesség az is, hogy a filmekben szereplő riporternő és a gonosz kislány, a regényekben hímneműek. Sőt, az, hogy a kislány kijön a televízió képernyőjéből is csupán a filmesek fantáziájában született meg. Nomeg a regényben az embereket vírus öli meg, nem pedig valamiféle természetfeletti erő. Menjünk még tovább? A cenzúra lehet közbe fog lépni… A filmben egy doktor ( aki mellesleg a nevelőapja és Nagao a neve) dobja kútba a „kislányt” miután a természet lágy ölén sétálva hirtelen lázas rohama lesz (egyébként himlős és ezzel meg is magyarázza magának) és hát…szóval szexuálisan molesztálja a kislányt. Akiről kiderül, hogy különös betegségben szenved és genetikailag tulajdonképpen fiú…

A lány szégyenében, az IGAZI apjának köszönhetően intéz telepatikus támadást Nagao ellen, aki ezután beledobja a kútba a nevelt gyermekét. Valószínűsíthető, hogy Samara igazi apja egy híres japán mitológiai „személy”, aki a tengerben élt. Ezért van a kislánynak ennyi különleges képessége, és ezért játszik az amerikai változatban is fontos szerepet a víz. A kútban, mint tudjuk a kislány nem halt meg, és fölfelé törekvő mentális ereje is ott maradt vele, míg nem egy nyaralót építettek fölé és tudatának kivetülése a videomagnót célozta meg. Így került az a sok borzalom a kazettára, ami csak arra várt ezután, hogy valaki megnézze.

Mit is lehetne még elmondani. Az amerikai változattal szemben, a japán változat nyitott marad, nincs lezárva egyik film befejezése sem. Így tért hagy, a képzelőerőnknek. Az amerikai változat elvarr minden szálat, ott nincs helye gonosz befejezésnek. Ezáltal vigyáznak a fiatalabbak álmára. Ezért kicsit furá nak tűnhet a japán verzió, ugyan is ott nincs gonosz és jó. Ott a szereplők egyéni megítélés alapján oszlanak el. A néző dönti el, hogy kinek van igaza, és nem a producer.

A cikkem megírása óta történt egy s más, többek között kijött az amerikai Ring 2. Nagyon le lett butítva, ez már valóban teljesen független a japán második résztől és attól félek útban van a 3. rész is. Egy kis kiegészítés (értelmezés) az amcsi második részhez.

Samara Morgan figurája egy mitológiai alakra, mely utóbbi a valóságra építkezik.
A kora középkori Japánban hasonló szokás dívott a spártaiak Taigetosz-szokásához hasonlóan, a nem kívánt terhességből származó gyermekeket a folyóba dobták.
E rituális gyilkosságból nőtt ki a kappa, az isteni szereppel felruházott víziszörny legendája, mely hatalmas erővel bír a természet élőlényei és erői felett.
Ez utóbbi a szarvastámadás kapcsán nyer értelmet. Saját erejét használva átvette az élőlények feletti irányítást, hogy bosszút álljon a neki okozott sérelemért (kazetta megsemmisítése).
A másik feltétlen fontos dolog a vízzel való kapcsolat. Egy kappa legnagyobb erejét a vízben fejtheti ki, s uralma addig tart, míg az adott helyen egybefüggő víz található, azaz a legnagyobb hülyeség egy hozzá kötődő személyt vízbe helyezni, nem véletlen, ami történt.
Azok számára, akiknek nem volt érthető, a második rész feladata az volt, hogy bemutassa:
- Samara apja nem földi személy, feltehetőleg maga az ördög
- Samara átkának terjesztéséhez nincs kötve a kazettához, s a filmből ereje is egyértelművé vált

Mindent összevetve, aki szeretne borzongani és a fotelből felpattanni rémületében, annak az amerikai változatot ajánlom, viszont aki a tartalmasabb és bonyolultabb filmeket kedveli, az nézze meg Nakata filmjeit. Ez egy olyan „mese”, minek a hátteréről még oldalakat lehetne írni, de ezt most inkább nem teszem meg…és egyébként is; csörög a telefon. Fel kell vennem…