A japán nyelvben több szó is létezik arra, hogy tanulni és emiatt lehet sokatok elbizonytalanodik, hogy mikor melyiket kellene használni, hogy ne nézzenek rátok ferde szemmel. Ebben a bejegyzésben a 習う、学ぶ、勉強、学習、覚える igéket vesszük picit górcső alá. Jó lesz!

習う:

Egészen röviden megmondva a tutit, a 習う (narau) igét akkor használjuk, ha valakitől tanulunk valamit. Persze egészen hosszan is meg tudom mondani, sőt úgy is, hogy a végére teszek egy igazán meglepő fordulatot. 

彼女はバレーを習うためにパリへ行った。Bár a mondat nem fejti ki, de valószínűsíthetjük, hogy a lány valakitől tanulja Párizsban a balettet és nem azért megy ki, hogy autodidakta módon elsajátítsa ezt az unalmas és nehéz táncot, sportot...ilyesmit.  A lényeg tehát itt az, hogy a tanuló dönti el, hogy valamit meg akar tanulni és még talán a tanárát is ő választja ki. Szükséges is, hogy legyen valaki, akinek az ÚTMUTATÁSA révén sajátítja el a dolgot. キャベツの漬け方を祖母から習う。Mondhatja a házias leány udvarlójának, és udvarlója nem csak azért dicséri majd meg, mer tud káposztát savanyítani, hanem azért is, mert helyesen használja ezt a japán igét (mármint főleg azt, hogy tanulni és nem azt, hogy savanyítani). Hogy a mangások is kielégüljenek, itt egy másik példa. 私はマンガに日本語を習います。Én a mangákból tanulom a japánt (A manga tanít engem japánul).

学ぶ:

A 学ぶ (manabu) esetében kicsit másabb már a tehén helyzete, mert ezt az igét akkor használjuk, ha valamiből, vagy valakitől valamilyen módon megtudunk valamit, amit jól el is raktározunk a szürkeállományunkban, de itt nincs már szó tanítóról, mentorról, vagy ágyasról. Például, amikor a kisgyerek kútba dobja a macskáját, a tapasztalás révén megtanulja, hogy a macska ebben a helyzetében hamarosan meg fog dögleni, mert nem szereti a vizet, a bedobott macskatáp elmerül, úszni sem tud olyan jól és valószínűleg a kútból sem fog tudni kimászni, ugyanis az túl mély. Szóval itt már nem feltétlenül szükséges, hogy legyen egy tanító, magad is rájöhetsz a világ dolgaira. Gyönyörű példamondat a következő a manabu ige megértésére. 人は経験から学ぶ。Az emberek a tapasztalataikból tanulnak. Mangásoknak is jöjjön akkor egy. 私はマンガで日本語を学びます。A mangákkal/mangák révén tanulom a japán nyelvet. Nüansznyi tehát a különbség a manabu és a narau között, a lényeg az, hogy míg a narau-s tanulás másik oldalán valamilyen tanító áll, a manabu-s tanulás másik oldalán nincs fix tanító és fix tanulás sem, csupán egy tevékenység folytán való ismeretanyag gyűjtés. Meg merem kockáztatni azt is, hogy míg a narau egy célra is utal (pl. a nyelvvizsga teljesítése), addig a manabu-nak nincs kifejezett célja. Teccikérteni?   

Igen? Na akkor lehet mindjárt nem.

A következő mindkét mondat teljesen helyes, de valami kis különbség van közöttük:
学校で日本語を習っています。 / 学校で日本語を学んでいます。

A különbség itt is az, hogy míg az első a tanároktól való tanulásra utal jobban, a második pedig inkább a tényre, hogy tanulunk az iskolában, aztán majd lesz valami.

Azonban a következő mondatnál már nem használhatjuk a 習う-t a 学ぶ helyett, mert világosan kimondjuk, hogy a tanulás tanár nélkül, egyedül történik: 独学で日本語を学んでいます。 

勉強する:

A 勉強する (benkyōsuru) szimpla ügy, hiszen itt magát a tanulás tényét közöljük. Például, hogy holnap japán vizsga lesz és arra tanulok. 明日、日本語の試験があるので 今勉強しています。Sokszor a cél sem világos, hogy miért tanulunk, csak azt szeretnénk közölni, hogy mivel múlatjuk az időt. Ez egyébként jobb kifogás, mint a "most ne, mer' fáj a fejem". Ja igen, a mangás példa. 私はマンガで日本語を勉強する。Én a japánt mangák révén tanulom. Vagy például: 彼は毎日夜おそくまで勉強している。Minden nap késő estig tanul. Vagy: 最下位だったが、今回の試合はいい勉強になった。A legutolsók lettünk, de azért ez a mérkőzés tanulságos volt. 

Egy kis kiegészítést engedjetek még meg a benkyōsuru-hoz. Ezt az igét ugyanis a kansai-i régióban árengedmény kérésére/adására is használják például így: 勉強させていただきます。(Engednek az árból.)

Vagy így (várom a szellemes fordításokat):

にっしゃん：「にいちゃん。この服なんぼや？」
店員の江口君：「はい、毎度。え～、これは４９，８００円になります」
にっしゃん：「なんぼか勉強してくれるんか？」
店員の江口君：「そーですね。こちらでしたら…。４７，５００円まででしたら、何とかなりますけど」
にっしゃん：「ちゅーと半端な勉強の仕方やな。細（こま）いのまけといて、４０，０００円くらいにならんか？」
店員の江口君：「勘弁しといて下さいよ。もう、かなわんなぁ。そしたら、４７，０００円でどうですか？」
にっしゃん：「しゃーないなぁ。なんかオマケしてくれへんのかいな？ネクタイとかシャツとか？」
店員の江口君：「あっ、それやったら、ネクタイをおつけしますよ」
にっしゃん：「何本つけてくれんねん？」
店員の江口君：「１本です」
にっしゃん：「にいちゃん、体に似合わずセコいな。もっと景気よぅいかれんか？」
店員の江口君：「わかりました。２本おつけさせて頂きます。」
にっしゃん：「ほんまか？ほんだら、そのネクタイつけたつもりで、もっとマケてくれや」

学習する:

Ha a 学習する (gakushūsuru) igét használjuk, akkor olyan tanulásról beszélünk, ami egy szisztematikusan felépített rendszerben működik, célirányosan történik és a rendszer jó és rossz oldalait is tartalmazza. 

Példákkal:

外国語の学習に興味がありますか。Érdekel az idegen nyelvek tanulása.

日本語学習のむずかしい部分は何ですか。A japán nyelv tanulásának mely része a nehéz?

英語は世界のいたるところで学習されている。Az angolt az egész világon tanulják.

Egy kis kiegészítés mielőtt az utolsó igére ugranánk:

Ha a szó etimológiáját nézzük, a「習う - narau」ugyan azzal a jelentéssel bír, mint a「倣う - narau」vagy a「模倣する - mahōsuru」. Ez pedig az "utánozni". 

Másfelől a 「学ぶ - manabu」is és a「真似ぶ - manebu, vagy 真似る - maneru」is azt jelenti, hogy utánozni.

Besz@rás!!!!!!!!

Szóval egy eredetileg jelen lévő dolgot leutánozunk, megismétlünk, a testünkhöz kapcsoljuk (身に付ける - szintén azt jelenti, hogy megtanuljuk, elsajátítjuk, megszerezzük, és ez az ige benne sem volt azok között az igék között, melyekről most hivatalosan írok. Ezen a fordulaton most még én is meglepődtem!). Őrület, nem? Tehát mind a kettő valaminek a megértését, befogadását jelenti, így tényleg nincs olyan nagy különbség sem a manabu, sem a narau között.

 A 「勉強する」pedig azt jelenti szó szerint, hogy valamibe nagy erőfeszítést fektetni, keményen dolgozni valamin. Ezért (ha emlékeim nem csalnak) japán órán is úgy tanultuk anno ezt az igét, hogy használatakor mindig érdemes megjelölni, hogy mibe fektetünk nagy erőfeszítéseket.

Hát ezt adjátok össze! Jöjjön az utolsó ige!

覚える:

Az 覚える (oboeru)-t csak akkor használhatjuk, ha valami technikát, vagy információt (például egy könyvből) saját magunk sajátítunk el, saját magunk tapasztalunk meg. Nem véletlen, hogy ennek a "megtanul" jelentés mellett más jelentései is vannak, például beletanul (gyakorlás után, melyet a saját érdekében végez), emlékszik (nem...ezt nem tudom már kimagyarázni). Példák:

英語はどうやって覚えましたか？ Hogyan tanultál meg angolul?

3日で仕事を覚えた。 3 nap alatt beletanultam a munkámba.

あなたのことを覚えています。 Emlékszem rád.

Ennyi tellett tőlem ebben a témában, de ha tudnátok egyéb kiegészítésekkel, helyesbítésekkel, stb. szolgálni, kommentben, e-mailben, képeslapon, stb. keressetek meg és írjátok meg, hogy ti hogyan látjátok a dolgokat.

Forráskák:

http://gogen-allguide.com/ma/manabu.html

http://www.lares.dti.ne.jp/~denjin/text/lesson05.html