Akutagawa Ryūnosuke (1892. március 1. –1927. július 24.) a Taisó-korszak japán írója, a modern japán novella mestereként tartják számon. Nevét világszerte ismerik, műveiből már az 1960-as évektől elkezdve szemezgettek a magyar kiadók, de sajnos máig sem sikerült mindet kiadniuk. A legfőbb művei szerencsére magyar nyelven is elérhetők, ezekből hoztam ez alkalommal egyet.

A Víz alatti emberek (Kappa, 1927), amint azt az elhalálozási dátumból is láthatjátok, az egyik utolsó műve volt az író-költőnek. A víz alatti emberek történetét a 23-as számú őrült meséli el nekünk, aki egy diliházban múlatja napjait. Igazán nehéz eset és vigyáznunk kell, hogy mit kérdezünk tőle, mert ha labilis elmeállapota a rosszabb irányba billen, akkor a hallgatóság is veszélybe kerül. Története szerint egy kirándulás alkalmával megpillant egy kappát, akit – mint az a bizonyos Alice a nyúl esetében–, üldözőbe vesz. Beleesik egy lyukba és máris a Kappák világába terem. A kappa mint élőlény persze nem Akutagawa találmánya, hiszen a japán folklórból már jól ismerhetik az abban járatosak. Az író viszont egy egész világot épít fel nekik és ezáltal sokkal részletesebben megismerhetjük őket és társadalmukat. Egy átlagos kappa körülbelül három méter, súlya 20-30 kiló és természetesen kappa nyelven beszél. Az embernél sokkal fejlettebbnek képzeli magát, így a társadalmukat is feljebbvalónak gondolja. Náluk is vannak művészek, filozófusok és azok a vallások is megtalálhatóak, amiket az emberek is gyakorolnak. Egy ilyen világba érkezik tehát a történet főszereplője, ahova később be is próbál illeszkedni. Megtanulja a nyelvet és a kappák egyik feljebbvalójává (csodabogarává) válik.
A több fejezeten átívelő történet csak éppen hogy kapcsolódik egymásba. A szerző inkább azt tűzte ki céljául, hogy a kappa élet minden szegletét összemérhesse az emberi társadaloméval és fel-felvillantsa egy esetleges tökéletes társadalom képét.
“Amikor azonban megkezdődik a vajúdás, az apa ajkát a szülő nő…mondjuk, méhszájához illeszti, és hangosan bekiált, mint valami telefonkagylóba: - Óhajtasz megszületni erre a világra? Gondold meg alaposan, és aztán válaszolj! […] A magzat nem lehetett a legkényelmesebb helyzetben, mert fojtott, alig érthető hangon felelte: - Nem óhajtok megszületni. Egyrészt azért nem, mert nincs kedvem az ön idegbaját örökölni, másrészt pedig: helytelennek találom a kappa életformát.” Az idézett részletből is leszűrhető, hogy a történet abszurd, ironikus társadalomkritika és a vad fantáziával megáldott írónak köszönhetően sok helyen polgárpukkasztó. Foglalkozik az aktuálpolitikával, a vallási hovatartozással és az akkori Japán defektjeivel. A könyv mindössze 83 oldal, és ha a történetvezetést nézzük, akkor elég elnagyolt, de mindenféleképpen szórakoztató. A könyvben oldalas illusztrációkat is találunk, melyek a történethez hasonlóan egyedi hangulatúak. Magyar kiadás 1975-ben jelent meg a Magyar Helikon Könyvkiadó jóvoltából. Antikváriumokban, könyvtárakban érdemes érdeklődni utána.

ADATLAP: VÍZ ALATTI EMBEREK
(novella, 1927)
EREDETI CÍM: Kappa
ÍRTA: Akutagawa Ryūnosuke
FORDÍTOTTA: Lomb Kató
KIADJA: Magyar Helikon Könyvkiadó
KIADÁS ÉVE: 1975