Rekord sebességgel telt el a június és már itt is a japán hónapokat bemutató sorozatunk következő része. A fordításban ezúttal Hitokiri is részt vett. Remélem ezúttal is tudunk újdonságokkal szolgálni Nektek.

A július beköszöntével a japánoknak két fontos szezon kezdődik. Ezek a tengerparti szezon (umibiraki) és a hegymászó szezon (yamabiraki). Ekkor indulnak tehát a nagy hegymászások és strandolások.
A hónap legfontosabb eseménye azonban vitathatatlanul a Tanabata-ünnep, melyet minden évben július hetedikén rendeznek meg. A legenda szerint Orihime a szövőlány (aki a Vega csillagképben testesül meg az égbolton) és szeretője a pásztorfiú (aki az Altair csillagkép legfényesebb csillaga) évente egyszer, és csak ezen a napon találkozhatnak a Tejúton (amanogawa), mert a hercegnő apja, az Ég királya elválasztotta őket. Ezen a napon a gyerekek "tanzaku"-kat, azaz hosszú, keskeny kártyácskákat aggatnak bambusznádakra. A kártyákra rövid verseket, kívánságokat írnak és origamiláncokkal díszítik, melyek a Tejutat szimbolizálják (további infók az írás végén).
A hónap közepe felé haladva az esőzéseket okozó front észak felé vonulva eltűnik. A Japán Meteorológiai Intézet örömmel közli ezt az örvendetes hírt :) Az esős évszak végeztével végül elérkezik az igazi nyár. A legmagasabb hőmérsékletek ekkor 30 fog fölé szöknek és megsokasodnak a kánikulai napok, amire külön kifejezést is használnak a japánok, ez a manatsubi, ami kb. tényleg azt is jelenti, hogy 30 fok feletti kánikula. Már pirkadatkor 25 fokot mérnek és ez alá szinte soha nem is süllyed a hőmérő higanyszála. A pára és a meleg miatt az esték a trópusokat idézik. Ekkor rendezik meg a "Douyou no ushi no hi"-t azaz az angolna evés napját. Ezen a napon, hogy ne szenvedjenek annyira a nagy hőségtől angolnát szokás sütni és azt enni. Természetesen ebben az időszakban az angolna iránt megnő a kereslet, ami a kereskedőknek nagyon jó, annál is inkább, mert az angolna húsa igen drága (további részletek az írás végén, amiből választ kap a hőbörgő tömeg arra is, hogy "de miért pont az angolna????").

Július 1. és 15. között rendszerint beindul a Chūgen nevű ajándékozási őrület. Ilyenkor ajándékot ad boldog és boldogtalan annak, aki segített rajta az év folyamán (nagyon részletesen erről ITT olvashattok). A bevásárlóközpontok ilyenkor hatalmas kiárusításokkal várják a tömegeket, akik ezekkel élnek is és  hangyák módjára nyüzsgik be a boltokat.

Július közepétől augusztus elejéig az emberek nyári képeslapok küldözgetésébe kezdenek, melyekben jó egészséget, és hasonlókat kívánnak egymásnak.

Huszadika körül az iskolákban befejeződik az első félév, és ennek örömére záróünnepséget tartanak. Az áprilisban elsőssé avanzsált gyerkőcök megkapják az első bizonyítványukat :) és megkezdődik a kb. 40 napos nyári szünet. A nyári szünetre adnak ki házi feladatot is, ám a gyerekek a barátaikkal és családjukkal szabadtéri tevékenységeket folytatnak, táboroznak, utazgatnak. [f*ck homework] Az egyetemi és középiskolai vizsgákra készülők ezt az időt tanulással töltik. Ilyenkor nyílnak meg az előkészítő/felkészítő iskolák, ahol a diákok reggeltől estig aszalódnak.

Egyéb érdekességek: Tanabata – Amit még tudni érdemes
A feljebb leírt történet szerint július hetedikén a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Kicsit hasonlítanak ezek a magyar májusfákra. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulásokkal, dalokkal, táncokkal ünneplik. Ha ezen a napon esik az eső, akkor a szerelmesek nem tudnak átkelni a hídon és még egy évet kell várniuk a találkozásra. Érdekesség még, hogy 1998. július 7-én az űrben összekapcsolódó két japán kutatószondát is Kengyuu-nak és Sokujou-nak nevezték el.

Origami verziók a Tejút megformálására:

Egy angolnaevős nap

A Douyou no ushi no hi egy régi évszakfelosztás szülöttje. Azt a 18 napot jelöli, ami a következő évszak kezdetéig tart. Az ushi no hi, azt jelenti, hogy a tehén napja. A Doyou no ushi no hi az a nap lesz, amelyik napra a tehén napja esik, ebben a 18 napos időszakban. A napot már jó előre közlik a médiában, hogy mindenki felkészülhessen rá. Az angolna húsa egyébként magas tápértékű és valószínűleg ezért hat frissítően a nagy melegben és tölti fel az elpilledt embertömegeket.

Az eredeti szöveg:

A hónap neve: 7月

Ünnep: 7月　七夕

Hónap régi neve: 文月

7月になると各地で「海開き」「山開き」が行われ、海水浴、夏山登山シーズンが始まります。

7月7日は「七夕」です。伝説によると、はたおり姫の「職女星」と恋人の牛飼いの「牽牛星」が、1年にたった一度天の川で会う日だといわれています。この日には子供たちはたんざくに願いことを書いて、ささ竹につるします。折り紙でくさりや天の川も作ってかざります。

中旬をすぎで梅雨前線が北上するか消えると、気象庁が「梅雨明け宣言」を山します。梅雨が明けると、いよいよ本格的な夏の始まりです。最高気温が３０度をこえる真夏日も多く、明け方の最低気温が25度以下になるない熱帯夜が続きます。このころの土用の丑のひには夏バテをしないように、うなぎのかば焼きを食べる風習があり、うなぎの需要がふえる時です。

1日から15日の間に日頃お世話になった人々におくり物をする習慣があります。これを「お中元」といって、デパートや商店街は「中元大売り出し」でにぎわいます。

また、中旬から8月上旬までの間に暑中見舞いのはがきを出して、元気に暮らしているかをどうかをたずねます。

20日ごろ学校では１学期が終わって終業式をします。4月に小学校に入った子供たちは、初めて通知表をもらいます。そして約４０日間の夏休みが始まります。夏休みには学校から宿題が出されますが、子供たちは友達や家族といっしょうに野外活動や合宿、旅行に出かけます。

大学や高校の受験生にとっては、夏休みは集中して受験勉強をする時です。予備校や塾では夏期講習が開かれ、朝から夜まで多くの受験生たちが出席します。