Előszónak csak annyit, hogy találtam egy könyvet (tanulóknak), ami japánul, hónapokra bontva összefoglalja, hogy milyen jeles események léteznek Japánban és hogy egy adott hónapnak melyek a jellegzetességei. Mea culpa, sajnos nem tudom a könyv címét, de majd bemegyek újra a könyvtárba és leírom. A lényeg azonban az, hogy az egyes fejezeteket bemásoltam és elkezdem (igen, tudom, hogy ilyet nem szabad csinálni, de csak nem lesz belőle baj) lefordítani. Ez két okból jó: azoknak akik nem tudnak japánul, a magyar fordításnak köszönhetően esetleg új információkkal gazdagodhatnak, másfelől pedig, akik tudnak japánul, azoknak a magyar fordítás alatt mindig ott lesz a japán eredetije, így akár össze is vetheti a két szöveget (nem is beszélve arról, hogy számomra is jó gyakorlás). Előre szólok, hogy a fordítás nem tükörfordítás. Elég egyszerűen fogalmazottak a szövegek és ha ezeket szó szerint így leírnám magyarul, kicsit butácskán hatna az egész.  Gondolom az már lejött, hogy több részből fog állni ez a sorozat (aki 12-re tippelt, az nyert :) ) és igyekezni fogok mindig a hónap elejére időzíteni őket. Hajimemasu!

Japánban június az eső hónapja. Ekkor nyílik ki a nőszirom, hortenzia és az efféle virágok. A hőmérséklet emelkedik, akárcsak a páratartalom.
A japánoknak a június az az évszak, amikor egyszerre lecserélik a tavaszi gúnyáikat a nyárira, és erre külön szavuk is van, ez a „koromogae”. Ez persze régi hagyomány, azonban manapság már május végén beköszönt a tikkasztó hőhullám és már ekkor nagyon sokan ruhát váltanak.

Az esős évszak elnevezés mögött természetesen megbúvik a japán kultúra is, hiszen a kifejezés két írásjegyből tevődik össze, ezek pedig a szilva (梅-ume) és az eső (雨-ame)  kanjija. Ezek olvasata a tsuyu és ezt nevezzük mi a japán esős évszaknak. A kifejezés onnan jött, hogy a japán szilva ezen esőzések idején érik meg.  Amikor az északi Okhot-tenger és a Csendes Óceán magas légnyomású levegője összeütközik, létrehozza azt a frontrendszert, melyből az esős évszak csapadéka eléri Japánt. A meteorológiai intézet az összetalálkozáskor elkészíti az előrejelzést, amivel felmérik a szezon időjárását. Japán fekvése É-D irányú, így az esős évszak kezdetének ideje országszerte különbözik.  A teljes igazsághoz pedig az is hozzátartozik, hogy a legészakabbra fekvő sziget, Hokkaidō kimarad a buliból, mert ott nem érvényesül a frontrendszer hatása. A hosszú, folytonos esővel járó, rosszidő a mezőgazdaságnak és ezáltal a japánoknak mégis áldásos. A farmerek is iparkodnak, hogy az esőzések beköszöntéig elültessék a rizst a földeken. A japán szilvából készülő pálinkát, és a szintén jellegzetes japán savanyúságot az aszalt szilvát (umeboshi) is ekkortájt készítik el.

Azt a napot az évben, amikor a nappal a leghosszabb, „geshi”-nek nevezik. Nálunk ez jelenti a nyári napfordulót. Ez a nap június 21-re esik az északi féltekén. Tokióban ekkor a 14 óra 35 perc a világos órák száma. Összehasonlítva ezt a téli napfordulóval (tōshi), érdekes eredményre jutunk, hiszen akkor csupán csak 5 óráig tart a nappal.
Szintén júniusban utalják a dolgozók számláira (általában a rendes fizetéssel együtt) a bónuszokat, a hivatalok és vállalatok. Bónuszt (japánul bōnusu) évente kétszer kapnak az alkalmazottak, egyszer júniusban, másodjára pedig decemberben. A bónusz összege attól függ hol- és mióta dolgozik az alkalmazott.

Valaki nagyon jó időt szeretne:)

Egyéb érdekességek:

Teru teru bōzu (てるてる坊主)
A teru teru bōzu egy nagyon egyszerű baba, fehér papírzsepiből, vagy más fehér anyagból. Van egy kis feje mindenféle érzékszerv nélkül (bár manapság már ez sem igaz) és teste, lábak nélkül. A gyerekek szokták kiakasztani az ablakba annak reményében, hogy szép napokat hoz. Többnyire akkor akasztják ki, ha azt szeretnék, hogy másnap jó idő legyen. Egy dalocskát is énekelnek ekkor róla. A szokást Kínából hozták át Japánba.

A dal japánul:
てるてるぼうず、てるぼうず
明日天気にしておくれ
いつかの夢の空のように
晴れたら金の鈴あげよ

てるてるぼうず、てるぼうず
明日天気にしておくれ
私の願いを聞いたなら
甘いお酒をたんと飲ましょ

てるてるぼうず、てるぼうず
明日天気にしておくれ
それでも曇って泣いてたら
そなたの首をちょんと切るぞ

Romajival:
Teru-teru-bōzu, teru bōzu Ashita tenki ni shite o-kure Itsuka no yume no sora no yō ni Haretara kin no suzu ageyo

Teru-teru-bōzu, teru bōzu Ashita tenki ni shite o-kure Watashi no negai wo kiita nara Amai o-sake wo tanto nomasho

Teru-teru-bōzu, teru bōzu Ashita tenki ni shite o-kure Sorete mo kumotte naitetara Sonata no kubi wo chon to kiru zo

Magyarul (kb.-ra :))
Teru-teru-bozu, teru bozu
Csinálj holnapra egy szép napot
Olyat, mint néha álmomban az ég
Ha megteszed, adok egy arany csengőt.

Teru-teru-bozu, teru bozu
Csinálj holnapra egy szép napot
Ha teljesíted a kívánságom
Sok édes rizsbort fogunk inni.

Teru-teru-bozu, teru bozu
Csinálj holnapra egy szép napot
De ha a felhők sírni fognak
Lecsapom a fejedet.

Az eredeti szöveg a tovább mögött:

６月
１日　衣替え
２１日ころ　夏至
水無月 (víz nélküli hónap-szó szerint, de klasszikus olvasatban vizes hónap.)

６月は雨の月です。しょうぶ、あじさいなどの花や、雨に洗われた青葉が美しい季節です。気温も上がり蒸し暑い気候となります。
６月１日は「衣替え」の日です。制服を着る人たちはいっせいに夏服にとりかえます。でも最近は気温が高くなる５月下旬ごろから夏服を着ることも多くなりました。
この月の雨を「つゆ」といいますが、梅の実の熟すころの雨なので「梅雨」ともいいます。それて梅雨う「つゆ」と読むこともあります。北のオホーツク海高気圧と南の太平洋高気圧が衝突して梅雨前線を作ると、気象庁は「梅雨入り宣言」をします。北から南に長い日本の国ですから「梅雨入り」の時期は地方によって違います。ただし北海道に梅雨はありません。長く続く雨は不快ですが、農業用水として、梅雨の雨は日本人にはめぐみのあめです。この時期までに稲作農家では田植えをします。梅の実を使って梅酒を作ったり、梅干しをつけたりするのもこのころです。
一年中で一番昼間の長い日を「夏至」といいますが、毎年２１日ころが夏至です。東京では昼の長さが１４時間35分あり、12月の「冬至」にくらべると5時間近く長くなります。
またこの月は役所や会社ではボーナスの出る月です。ボーナスは年2回、6月と12月に出るところが多いようです。ボーナスや毎月の給料は、最近では給与振込の会社や役所が多くなりました。